A schengeni egyezmény nem rögzíti a határok megvédésének módját, elegendő forrás sem áll rendelkezésre a megnövekedett migrációs nyomás kezelésére, és nem szankcionálja kellően a határok illegális átlépését – vélekedtek szakértők a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában vasárnap az MTI híradása szerint.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász közölte: a schengeni törvények rögzítik, hogy a kijelölt határátkelőhelyet mikor és hogyan lehet legálisan megközelíteni. A jogszabályok arról is rendelkeznek, hogy aki nem tartja be az előírásokat, azt ki kell utasítani, mégis hiányzik az „érdemi szankciórendszer”.
Arra a kérdésre, hogy a schengeni egyezmény vagy más uniós jogszabály előírja-e a határok megvédésének módját, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt mondta: „nem szabja meg semmi”.
A schengeni határok védelme a megállapodásban részt vevő országok kötelessége, annak módszerébe viszont senki nem szólhat bele. „Jogilag fel se merül”, hogy megtámadható lenne a magyar-szerb határon épülő határzár – hangsúlyozta.
Ifj. Lomnici Zoltán azt mondta: az Európai Unióban több precedens van arra, hogy büntetőjogi szankciókkal próbálják visszaszorítani az illegális migrációt, és ha Magyarországon a jogalkotó a szigorítás mellett döntene, a jogvédők esetleg felzúdulnának, de a lépés „teljes mértékben jogállami és demokratikus lenne”.
„Schengen az Európai Unió legnagyobb vívmánya” – jelentette ki Kovács István, hangsúlyozva, hogy a rendszer tagállamainak polgárai szabadon mozoghatnak, ez pedig az EU egyik alapértéke. Azonban – tette hozzá – az övezet szélén fekvő államok megvédik a határokat.
Kovács István kiemelte: vannak közösségi források a határvédelemre, de az EU költségvetése hétéves ciklusokban évekre lebontva meghatározott, és amikor elfogadták, még „szóba se került” ilyen mértékű migrációs nyomás. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a kormány intézkedett a kerítéshez szükséges források átcsoportosításáról, valamint a rendőrségnek és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak juttatott pluszforrásokról is.
