A pécsi lövöldöző perének pénteki tárgyalási napján meghallgatott szakértők szerint G. Ákos nem szenved olyan kóros elmeállapotban, amely súlyos fokban korlátozta volna cselekedetei súlyának felismerésében.
A pénteken meghallgatott két pszichiáter és egy pszichológus véleménye alapján a vádlottnak személyiségzavara van, mely beszámítási képességének enyhe fokú korlátozását eredményezi. Az ügyészség előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérlete miatt emelt vádat ellene. A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte csoporttársát, három embert pedig súlyosan megsebesített.
A szakértők azt mondták, hogy a beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapot esetén olyan tudatzavar, tudatmúlás lép fel, amely miatt valaki a külső környezetet már képtelen reálisan megítélni. Ők azonban – az összes rendelkezésre álló nyomozati anyagot is felhasználva – arra jutottak, hogy G. Ákos cselekedetét a tudatosság, célszerűség jellemezte. Nem láttak tudatzavarra utaló gátoltságot, szervezetlen viselkedést, a véghez vitt cselekménysorban nem volt tétovaság.
Beszámoltak arról, hogy a vádlott a környezetével szemben gyanakvó, óvatos és túlérzékeny. Labilis önérzetű, nárcisztikusan sérülékeny személyiség, ez kedvezőtlen családi helyzetéből, neveléséből, sikertelen apai kötődéséből fakadhat. Gyermekkora óta kényszeres tünetekkel, depresszióval kezelték és gyógyszereket is kapott. Beilleszkedési nehézségei, sikertelen alkalmazkodása agressziót szült, amelyet egy ideig elnyomott, de végül kitört belőle. A szakértők szerint a személyiségjegyei és a fegyverek iránti vonzalma között szoros összefüggés látható.
A szakértők G. Ákossal kapcsolatos írásbeli véleményükben kitértek arra is, hogy „személyiségénél fogva nem zárható ki újabb erőszakos bűncselekmény elkövetése”.
A vádlott védője, Papp Gábor arra kereste a választ, hogy a gyógyszerek elhagyásának esetleges mellékhatásai játszhattak-e szerepet G. Ákos tettének elkövetésében. Ő úgy tudja, védence napokkal a lövöldözés előtt nem szedte gyógyszereit. Több, általa korábban benyújtott szakértői véleményre hivatkozott, amelyek azt állapították meg, hogy a vádlott hallucinálhatott az eset alatt.
A bíróságon megjelent szakértők azt mondták, hogy nem látnak összefüggést a gyógyszer esetleges elhagyása és a bűncselekmény között, ezért azt nem vizsgálták. Megjegyezték, a vádlott nem is beszélt arról, hogy hallucinált volna a lövöldözéskor.
A tárgyaláson kiderült az is, hogy az ámokfutásban elhunyt Dékány Miklós két olyan halálos lövést kapott, hogy életét egy azonnali orvosi beavatkozás sem tudta volna megmenteni.
A bíróság pénteken meghallgatta G. Ákos barátját, aki korábban gimnáziumi osztálytársa is volt. A tanú a vádlottat intelligens, a világ dolgaiban tájékozott embernek ismerte, aki érdeklődött a harcművészetek, a testépítés és a fegyverek iránt.
A tanú tudott barátja beilleszkedési nehézségeiről. Nem volt barátnője, igazi barátja, csak néhány emberrel volt jóban. G. Ákos panaszkodott is neki, hogy társai nem szeretik őt, de ő próbálta meggyőzni, hogy ez csak alaptalan feltételezés, ne gondolja ezt. Az idő múlásával úgy látta azonban, hogy G. Ákos pesszimizmusa nem változott.
A bíróság meghallgatta a vádlott ismerősét is, akivel a lövöldözés előtti napon interneten kommunikált. A vádlott azt írta neki, hogy meg fog halni, mert agydaganata van. „Évek óta nem volt egy jó napom, ilyen életet hagyok magam mögött. Számomra a betegségem megváltás” – írta G. Ákos, aki másnapra törölte profilját az általa gyakran látogatott közösségi oldalról.
A tárgyalás 2011. február 4-én folytatódik.
A büntető tanács később dönt a védő által benyújtott azon szakértői véleményekkel kapcsolatban, amelyek szerint G. Ákos a bűntett elkövetésekor olyan kóros elmeállapotban volt, amely súlyos fokban korlátozta cselekedetei súlyának felismerésében.
