Az eddigi kilencven nap helyett júliustól harminc napra rövidült a gazdasági szereplők között a számlák kifizetésének határideje. Arra kerestük a választ, Pécsen tartható-e hosszú távon az új előírás, illetve milyen hatással lesz az a helyi gazdaságra.
Elvileg a körbetartozásoknak szeretett volna véget vetni a kormány, amikor még tavasszal döntött róla: szigorítja a fizetési határidőket és a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat a Polgári Törvénykönyvben júliustól. Az új szabályozás szerint legfeljebb 30 napban kell meghatározni a számlafizetési határidőt, amitől abban az esetben lehet eltérni és maximálisan 60 napban megállapítani, ha azt a szerződés jellege indokolja.
Tudni kell azonban, hogy Pécsen a statisztikák szerint eddig a számlák közel negyedét harminc napnál hosszabb határidőre fizették, míg a késedelmes számlákat átlagosan a határidő lejártát követő negyedik hétben fizették ki eddig.
– Ennek oka, s ezen az új szabályozás sem fog változtatni jelentősen, hogy az állami, önkormányzati szervek is nagy tartozóknak számítanak. Megrendeléseik után e szektor szereplői 100 napon felül fizetnek sokszor, így a lánctartozások jobbára itt kezdődnek – mondja Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Ha viszont az állami, önkormányzati szektorban javul a fizetési fegyelem, pozitív változást hoz az új rendszer – tette hozzá.
Síkfői szerint jelenleg Pécs gazdasága még gyengélkedik, ami maga után vonja a hosszabb fizetési határidőket, ezt általában tolerálják a pénzükre várók, s eddig sem rohantak a bírósághoz. – Amikor a piac nem bővül, a szereplők igyekeznek áthárítani a finanszírozást másra – mondja. Ez pedig csak lassan fog megváltozni.
– Ha a szabályozás miatt viszont picit is megváltozik a fegyelem, megszaporodnak az eljárások a határidőket be nem tartók ellen, az pedig javíthat sok cég pénzügyi nehézségén. Teljes megváltást viszont nem remélhetünk tőle – vélekedik a titkár.
A lapunk által megkérdezett gazdasági jogászok szerint ezzel együtt, ahogy eddig is, ezután is ki fogják használni a kiskapukat a vállalkozások. Közös megegyezéssel kérhetik a harmincnapos fizetési határidő kitolását a fenti lehetőségre hivatkozva.
S hogy kire miként hat az új rendszer, ha azt be is tartják, tartatják?
Biztosan komolyan fogja érinteni azokat a vállalatokat a rövidebb fizetési határidő, amelyek a hosszabb fizetési határidőket működésük olcsó finanszírozására használták. A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép- és elektronikai termék gyártásában, az építőiparban, a papíriparban, a vegyiparban és a gépiparban kellett eddig számolni.
Azoknak a kisvállalkozásoknak viszont segíthet, amelyek eddig kénytelenek voltak elfogadni az akár 90-120 napos fizetési határidőt is.
[frame]
A nagyok visszaélnek előnyükkel?
Pécsi kisebb cégek vezetői, vállalkozók is nyilatkoztak lapunknak – s ez is beszédes – név nélkül, az általuk kibocsátott számlák rendezéséről. Ők azt mondják, a nagyobb multinacionális vállalatok, az állami szféra szereplői rendszeresen visszaélnek erőfölényükkel, s hosszabb idő után fizetnek csak; a számlák határideje után akár hónapokkal. Mégsem perelnek a kicsik, mert több esetben bebizonyosodott, hogy így később nem kapnak megrendelést az érintettektől. Azaz: hallgatólagosan inkább kivárják a sorukat, s nem követel(het)ik a járandóságukat.
[/frame]
