Amerikai komputeres szimulációk szerint a Naprendszernek volt még egy bolygója, egy gázóriás, amelyet társai száműztek a világűr magányába, holott nélküle a Föld szűkebb kozmikus pátriája ki sem alakulhatott volna.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Délnyugati Kutatóintézetének (SWRI, Boulder, Colorado) tudósai elméletüket az arXiv.org elektronikus tudományos portálon tették közzé részletesen.
A Nap hozzávetőleg 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy hatalmas molekulafelhő gravitációs összeroskadása nyomán. Nem sokkal később a csillagkeletkezésnél visszamaradt, a központi csillag egyenlítői síkjában lapos korongba rendeződött anyagból, a protoplanetáris korongból kialakultak a bolygók. A belső naprendszerben négy kőzetbolygó (a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars), a külső naprendszerben pedig négy gázóriás, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz alakult ki. A kőzetbolygók kérge szilikátos, a gázbolygók viszonylag kis szilárd magját hatalmas hidrogén-hélium légkör veszi körül.
Mint a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos portálon olvasható, a kutatók David Nesvorny irányításával azt vizsgálták, hogy miként alakult ki a Naprendszer. Ennek keretében hatezer komputeres szimulációt készítettek. Amikor a „képletben” csupán a négy gázóriás szerepelt, minden egyes számítógépes modellezés azt mutatta, hogy ezek a bolygók túl nagyok, így a végén kölcsönösen megsemmisítik egymást. Amikor egy szimulációt az óriásbolygók valahogy mégis épségben megúsztak, a kőzetbolygók semmisültek meg.
A kutatási eredmények szerint a napjainkban ismert szerkezetű Naprendszer kialakulásának vajmi kevés lett volna az esélye, ha kezdetben csupán négy gázóriással rendelkezett volna.
Ebből a felismerésből kiindulva Nesvorny egy ötödik planétát iktatott a képletbe, és az eredmények azt mutatták, hogy egy ilyen „kiegészítő” óriásbolygó jelentősen megnövelte a Naprendszer túlélési esélyeit.
A legsikeresebb szimulációk azt mutatták, hogy a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz, valamint ötödik társuk, amely a két utóbbi bolygóhoz hasonlított, szoros közelségben alakultak ki, és 15-ször nagyobb messzeségben keringtek a központi csillag körül, mint a Nap és a Föld közötti távolság. A Jupiter és a Szaturnusz kijjebb tolta a könnyebb bolygókat, a rejtélyes ötödik planétát pedig társai egyszerűen kilökték a Naprendszerből.
„Az utóbbi időben felfedezett +szabadúszó+ planéták azt valószínűsítik, hogy a bolygók száműzetése mindennapi jelenség a világűrben” – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.
