„Túl érzékeny vagy!”, „Fogalmad sincs miről beszélsz!”, „Nem vagy normális!” – sokat hallja ezeket a mondatokat? Akkor kezdjen gyanakodni, mert ezek a szófordulatok a verbális erőszaktevők megszokott eszköztárából valók. Az erőszak szó ugyanis nem csupán fizikai bántalmazást jelent. Ha a megalázás rendszeressé válik, az az áldozat önértékelésének teljes lerombolásáig vezethet.
Mielőtt még fejest ugranánk ebbe a kényes témába, megmutatunk egy videót, amely a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség által kiírt pályázat egyik kisfilmje. A művet Szeleczki Rozália rendezte, aki egy percben képes átadni a verbális elnyomás és erőszak esszenciáját. Egyébként a pályázatra május 20-ig lehet még jelentkezni ITT!
[youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=12RD2RY81h8″ width=”660″]
Ahogy a fenti rövidfilmben is láthatjuk, a verbális erőszak, bántalmazás vagy agresszió az a fajta kommunikációs stílus, amely a beszédben megnyilvánuló agresszív üzenetet hordozza. A verbális agresszió általában romboló hatású, és számtalan módon megnyilvánulhat a személyek közötti kommunikáció során. Egyébként sajnos nem ez az egyetlen példa a nők elleni verbális megalázásra, ugyanis pont a napokban robbant ki egy népszerű valóságshow kapcsán a botrány, miszerint az egyik női szereplőt játékostársa agresszív szexuális közeledésével és verbális kommunikációjával méltatlan, megalázó helyzetbe hozta.
Hogyan ismerhetjük fel?
A szóbeli erőszakot alkalmazó embereket úgy jellemezhetjük a legjobban, hogy ők nem tekintik egyenlő félnek a partnerüket, és a céljuk nem valami konfliktus rendezése, vagy közös álláspont kialakítása, hanem a másik fél feletti uralom. Természetesen sokféle viszonyban elképzelhető, hogy az egyik fél bántalmazza a másikat, egy azonban biztos: a statisztikák szerint 95%-ban férfiak az elkövetők.
A verbális agresszióhoz tartozik dr. Meskó Norbert evolúciós pszichológus, a PTE Illyés Gyula Karának főiskolai docense szerint a fizikai megjelenése ellen irányuló agresszió, a kompetenciájára irányuló támadás, létezésének kétségbevonása, sértegetés, a megátkozás, a szidás, az ugratás, a gúnyolás és a csúfolás.
Ahogy korábban írtuk, Dr. Temesi Erika családjogi szakjogász, mediátor, a Társak Tanácsadó Központ vezetője szerint egyáltalán nem könnyű felismerni, ha bántalmazóval van dolgunk. Nagy a látencia ezen a területen, a szakembereknek csak sejtésük van arról, hogy milyen nagy arányú a lelki bántalmazások száma a párkapcsolatokban. Pontos adatok erre vonatkozóan nincsenek, hiszen nagyon gyakran nem is derül fény az ilyen esetekre.
A frusztrált emberek az agresszorok
A verbális agressziónak számos oka lehet dr. Meskó Norbert szerint. Az egyik ilyen a frusztráció, azaz a gátoltság érzése, amikor nem érhetjük el azt, amit szeretnénk, és emiatt méltatlanul érezzük magunkat. Használhat valaki verbális agressziót a céljai eléréséhez azért is, mert a nyelvi kifejezőkészsége szegényes, és ezt pótolja ki más, hatékonynak tűnő eszközökkel. A kutatásokban azt találták, hogy a verbális agresszió bizonyos személyiségvonáshoz hasonlóan működik. Tehát vannak, akik hajlamosabbak erre, míg mások kevésbé.
Bizonyos kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a verbális agresszió valószínűleg összefügg a férfi nemi hormon szintjével, azaz a több tesztoszteron több verbális agresszióval jár együtt – mondja az egyetemi docens.
Az áldozat énképének csökkenése lehet a legmarkánsabb hatás, amely hosszú ideig fennmarad és sokkal károsabb, mint az átmeneti hatások. Ilyen átmeneti, azaz gyorsabban múló hatások lehetnek a megbántottság érzése, a harag, a szégyen, az elkedvetlenedés, a sértettség. A verbális agresszió akár élethosszig tartó károsodásokat képes okozni az egyén énképében. Például, ha egy gyereket csúfolnak fizikai megjelenése miatt, ez a keserű tapasztalat hosszú távon hatással lehet énképére.
És végül, de nem utolsósorban gyakran a verbális agresszió robbant ki fizikai agressziót.
