A kormányzati elképzelések szerint a megyei önkormányzatok szerepe jelentős mértékben megerősödik a következő évtől: az eddigi intézményfenntartó szerepkör helyett a területfejlesztés lesz a feladatuk. Akár százmilliárd feletti összegről is dönthet majd a baranyai közgyűlés.
Teljes átalakulást tervez a kormányzat, amely átírhatja a néhány évvel ezelőtt létrehozott regionális rendszert, s megszűnhetnek az eddig az uniós fejlesztési források jó részéről döntő regionális tanácsok – minderről már megtörténtek az első körös egyeztetések a megyei önkormányzatokkal.
Horváth Zoltán, a Baranya megyei közgyűlés elnöke szerint várhatóan januárban életbe lépő módosítások után nem csupán a 301 baranyai települési önkormányzat mellett működő megyei önkormányzat lesznek; s eddig csupán intézményfenntartók voltak, ám ezt a funkciót a megyei kormányhivatalok veszik át. Kiemelte: a hivatalok meg is kapják az intézményi működtetésre eddig a megyékhez érkező központi pénzeket, a megyei testület a fejlesztési forrásokról dönt majd.
Ehhez meg kell alkotniuk azt a koncepciót, amellyel a megyei területfejlesztési célokat, irányokat határozzák meg, és egyben a 2014-től kezdődő új európai uniós pénzügyi ciklusra fel kell készülniük.
A közgyűlési elnök szerint a módosításokhoz a megyei és települési önkormányzatok szorosabb együttműködése szükséges, s arra a már most felmerülő kérdésre is megfelelő választ kell találniuk, hogy például Pécs városa miképpen képviseltesse magát a megyei közgyűlésben, hiszen jelenleg erre nincs mód.
Az átalakítások hozadékaként a regionális tanácsok megszűnnek, szerepüket, helyüket visszaveszi a megyei önkormányzat. Ezzel együtt pedig azok a hazai és uniós források, melyek pályázatairól dönthetett a regionális tanács, mind a megyei közgyűlések hatáskörébe kerülhetnek, akárcsak olyan fejlesztési pályázatok, amelyek eddig egy-egy tárcához tartoztak.
– Úgy gondolom, hogy a vidékfejlesztési forrásoknak is a megyéknél volna a helyük, s a helyi kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőséget kell teremteni, amihez falusi és városi piacfejlesztés szükséges – mondta.
Jövőre például egy pécsi kerékpárút kiépítéséről szóló pályázat megítéléséről a megyei közgyűlés dönthet. Az, hogy egy-egy megye mennyi fejlesztési forráshoz juthat, nagyban függ majd az adott közgyűlési elnök érdekérvényesítő erejétől is – mondta Horváth Zoltán. A fejlesztési keretösszeg ugyanakkor akár száz-kétszáz milliárd forint is lehet.
A tervezett változtatással pedig jóval közelebb kerülnek a megyei önkormányzatok a gazdasági élethez, megerősödik az együttműködés az iparkamarákkal, de a kutatás-fejlesztés, képzési pályázatok miatt az egyetemekkel is szorosabb lesz a kapcsolatuk.
