A tervek szerint legkésőbb jövő év elején hatályba léphet a jelenleg egyeztetés alatt álló világörökségi törvény, mely 100 millió forint nagyságrendű forrást biztosítana az UNESCO-védelem alatt álló magyarországi kulturális és természeti örökség megóvására – mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága (VÖMNB) hétfői rendkívüli ülésének szünetében.
A tárcavezető elmondása szerint a 2012-es költségvetésben már külön soron szerepelne a világörökség védelmére fordítandó összeg. Mint a sajtótájékoztatón kifejtette, a törvényjavaslatot kidolgozták, lezárult a tervezet tárcán belüli egyeztetése, most a közigazgatási és szakmai konzultációk zajlanak.
Az ülés másik témája az UNESCO által két világörökségi helyszínről – a tokaji történelmi borvidékről és Budapestről (Duna-partok, a budai várnegyed és az Andrássy út) – bekért „megőrzési állapotjelentés” véleményezése volt.
Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, a VÖMNB ügyvezető elnöke hangsúlyozta: az elkészült jelentések egybehangzóan megállapítják, hogy egyik helyszínen sem következett be állapotromlás.
A tokaji helyszín esetében az UNESCO elsősorban a Szerencs közelében megépíteni tervezett szalmatüzelésű erőmű aggályos hatásai miatt kérte be a jelentést. Tamási Judit elmondása szerint a világszervezet szakértői tavaly szeptemberben átfogó vizsgálatot végeztek, és előzetes tájékoztatásuk szerint arra jutottak, hogy örökségvédelmi szempontból nem megfelelő a kiszemelt helyszín. Időközben azonban a beruházó elállt szándékától, „talán a széleskörű tiltakozás hatására” – jegyezte meg a KÖH elnöke, aki kiemelte, hogy az erőmű megépítését a VÖMNB is ellenzi.
A budapesti helyszínek helyzetének áttekintését elsősorban az indokolta, hogy a belső-erzsébetvárosi zsidónegyedben az elmúlt években olyan bontások, illetve ráépítések történtek, amelyek veszélyeztették a világörökségi helyszín védelmét.
Tamási Judit kitért arra, hogy még mindig vannak hatályban lévő, de egyelőre nem kihasznált bontási engedélyek. Ezek kiadása azért történhetett meg, mert nem az egyes épületek, csak a „történelmi városszerkezet” élvez védelmet. A KÖH elnöke elismerte, hogy a gazdasági válság is közrejátszott a beruházói kedv lanyhulásában. Hangsúlyozta: összességében nem következett be állapotromlás, de a tanulságok fényében erősíteni kell a területi alapú védelmet.
Tamási Judit kitért a belvárosi Bécsi utcába tervezett nagyszabású ingatlan-beruházásra is. Mint mondta, az UNESCO-nak január 31-ig megküldendő jelentés részletesen elemzi a körülményeket, és megállapítja, hogy noha az érintett három épület nem élvez egyedi védelmet, városszerkezeti jelentőségük miatt védelemre jogosult. Emlékeztetett arra, hogy tavaly a KÖH közép-magyarországi szerve elutasította az épületek bontási engedélyét.
Újságírói kérdésre a KÖH elnöke közölte, hogy a budai várban „kormányzati szinten összehangolt, átfogó” állagmegóvásra van szükség, mert az elmúlt 30-40 évben nem végeztek ilyet.
