Közép-Európa egyik legnagyobb arizonai ciprusa (Cupressus arizonica) és számtalan, Magyarországon nem honos fenyő-, lombosfa- és cserjefaj él a kéthektáros arborétumban, amelyet nemsokára százmillió forintból élesztenek újjá. A tettyei látványosság az év második felétől látogatható új formájában.
A Környezet és Energia Operatív Programon elért első körös siker után immár részletes tervekkel adtuk be pályázatunkat a második körre; erről az év első felében születhet döntés – mondta lapunk érdeklődésére Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságának általános igazgatóhelyettese. A szakember elmondta, amennyiben második körben is támogatásra érdemesnek találják projektjüket, összesen 98 millió forintot nyernek a Pintér-kert újjávarázsolására.
A tervek szerint a munka így az év második felében indulhat el, s még idén új fényében tündökölhet a megannyi ritka fajjal benépesített park.
A közel száz éve létesített, és több mint 30 éve országos védelem alatt álló pécsi Pintér-kert felújítására az elmúlt időszakban csak kisebb részletekben kerülhetett sor, teljes körű rehabilitációja mindeddig elmaradt. Ennek következményeként az elmúlt évtizedekben a kertben előretörtek az agresszív fajok, miközben a védett vagy fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelyeinek területe csökkent.
A mostani százmilliós munka elsődleges oka és célja természet- és műemlékvédelmi jellegű. Meghatározott növényfajok és állományok ritkítása és élőhelyek létesítése történik majd meg, továbbá felújítják a kerítést, a növények átmeneti elhelyezését szolgáló épületet és a kert támfalait. A kerti tavon és a pavilonon szintén felújítást hajtanak végre, valamint üvegházat is kialakítanak.
A megújuló kert a remények szerint jól szolgálhatja majd a természeti és a történeti értékek megőrzését, a szemléletformálást, az oktatási feladatok színvonalasabb ellátását. Mindezeken túl a megújuló kert szolgálhatja a város polgárai és a városba látogatók napi felüdülését is –tájékoztatott Buchert Eszter a pécsiek számára talán legfontosabb eredményről.
A Pintér-kert kialakítása egyébként a botanikai érdeklődésű Pintér János nevéhez fűződik. A XIX. század végén épült villaépület körül 1926-ban kezdte el a növények telepítését. A terület kedvező klímáját kihasználva örökzöld-gyűjteményes kertet hozott létre – és ezek mellett még számos értékes növényt telepített ide, jelenleg több mint harminc védett faj él az arborétumban.
Itt áll például Közép-Európa egyik legnagyobb arizonai ciprusa (Cupressus arizonica) és számtalan, Magyarországon nem honos fenyő-, lombosfa- és cserjefaj él a kéthektáros arborétumban. A kert legnagyobb értéke a számos orchideafaj, de megtalálhatók itt a Mecsek déli oldalainak őshonos növényfajai – szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. Gyakori a kertben a molyhos tölgy, a mediterrán növényzethez tartozik a babérszuhar, a júdásfa, a fügefa és a gránátalma. Májusban, virágzáskor gyönyörű a kert fás bazsarózsa gyűjteménye.
A teraszos kialakítású arborétum sétaútjait a Villány-nagyharsányi szoborpark alkotótelepén készült szobrok kísérik, és egy fából készült pihenő, illetve egy aranyhalas medence a vízköpő puttójával teszi még hangulatosabbá. A természetes körülményekhez közel álló növényzet a kert felső, északi részében látható – ez csak kísérővel látogatható.
