Tizenhét székely történelmi zászlót mutattak be Csíksomlyón az idei Ezer Székely Leány Napja alkalmából. Csíksomlyón minden év júliusának első szombatján tartják az Ezer Székely Leány Napja hagyományos rendezvényt, amelyet a székely népviselet és a katolikus vallás megőrzésének szándéka hívott életre 1931-ben a szociális nővérek kezdeményezésére. Az évek során a rendezvény igazi mozgalommá terebélyesedett. A második világháború után ugyan betiltották, de az 1989-es rendszerváltást követően ismét minden esztendőben megszervezik.
„Az Ezer Székely Leány Napja múltunk megismerését és kultúránk ápolását szolgálja” – fogalmaztak a rendezvényt egykor elindító szervezők. Köztük volt Domokos Pál Péter volt csíkszeredai gimnáziumi tanár, később Budapesten élő néprajzkutató, neki tulajdonítható az 1931-ben lezajlott első találkozó jelmondata: „Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk”. Ezt az elvet időszerűnek tartják az idei rendezvény szervezői is, nevezetesen az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda város és Hargita megye önkormányzata.
A megyeháza előtt kezdődött az ünnep a megyei önkormányzat által létrehozott Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjai – történészek és heraldikusok – által rekonstruált történelmi zászlósor bemutatójával. E munkacsoport kutatómunkájának eredményeként sikerült rekonstruálni az egykori székely nemzeti zászlót, amelyet nemrég Hargita megye saját lobogójának nyilvánított.
A találkozó résztvevői a két Somlyó hegye közti nyeregbe – a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklat színhelyére – vonultak ki, ahol az ünnepi szentmisét követően mintegy 800, székely ruhába öltözött fiatal mutatta be a szülőfalujára, néprajzi tájegységére jellemző műsorát.