Székelyföldön csütörtök délelőtt elkezdődtek a magyarság nemzeti ünnepének rendezvényei. Romániában nem munkaszüneti nap március 15-e, de a székelyföldi településeken a magyar többségű önkormányzatok már délelőtt elkezdték az ünnepségeket.
Székelykeresztúron székelykaput avattak a Gyárfás-kúriánál, ahol Petőfi Sándor utolsó estéjét töltötte, majd a költő szobránál rendeztek koszorúzást. Az ünnepségen beszédet mondott Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés (megyei tanács) elnöke, és felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét.
A rendezvényen Szászfalvi László, egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkár is felszólalt, aki a nemzeti integráció fontosságáról beszélt. Szerinte azt kell elérni, hogy minden magyarlakta településen érezhető legyen az alaptörvénybe foglalt vállalás, miszerint Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. „Nagyon fontos a történelmi egyházaink kiállása és az a nemzetmegtartó tevékenység, ami az erdélyi magyarság megmaradásának záloga: e szolgálatukról soha nem mondhatunk le” – mondta Szászfalvi László a székelykeresztúri önkormányzat rendezvényén.
Erdélybe látogatott a nemzeti ünnepen Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár is, akit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi, központi ünnepségére hívtak meg. A politikus az MTI-nek elmondta, elkeseríti, hogy egyesek ma megkérdőjelezik az 1989-es időszak egyik legfontosabb hozadékát, azt, hogy végre kialakulhatott a közös magyar politika. „Pedig fontos Marosvásárhelyen az, amit Budapesten mondanak és fordítva is, fontos Budapesten az, amit Marosvásárhelyen mondanak. Nekünk ebben a magyar-magyar párbeszédben kell egy új lendületet vennünk” – mondta Balog Zoltán. A politikus a magyarországi és a határokon kívül élő magyarok összetartozását hangsúlyozta a magyar nemzeti ünnep marosvásárhelyi rendezvényein.
