Egyszerre három piaci szereplő is komoly jövőt lát a Mecsek máig nagy értéket képviselő szénvagyonának kitermelésében. A nagymányoki külszíni fejtést jelenleg üzemeltető magyar Calamites Kft. és a vasasi külfejtés újraindításában érdekelt Pannon Hőerőmű Zrt. a lakosságnak értékesítene. Az ausztrál Wildhorse Energy pedig az ásványkincs elgázosításával termelne energiát.
A Mecsekben a közelmúltban újrainduló külszíni termelést ugyan a piaci okok miatt átmenetileg felfüggesztette a magyar Calamites Kft., a nagymányoki bánya működtetését rövid időn belül folytatják. Mint azt Verbőci József ügyvezető igazgató lapunknak elmondta, bíznak benne, hogy az ajkai erőművel folyó tárgyalások után és a lakossági érdeklődés fellendülésével még idén ismét felpöröghet az üzem. Előbbihez osztályozzák az ásványkincset, hogy annak minősége egyenletes legyen, utóbbiért pedig a szenet darabosítják, pelletálják, amelyhez csupán tízmilliós nagyságrendű beruházásra van szükség. A talpon maradás esélyeit növeli, hogy három hazai cementgyárnak is egyre nagyobb szüksége van olcsó fűtőanyagra. A bányára eddig mintegy 200 milliót költöttek Verbőciék.
A pécsi Pannon Hőerőmű a tulajdonában lévő vasasi bányát nyitná újra, s elsősorban a környékbelieket szolgálná ki a kitermelt szénnel. Mint azt Marton Ferenc, a társaság kommunikációs igazgatója elmondta: nemrégiben egy magánszemély fellebbezte meg a szénkitermelés újraindítását lehetővé tevő határozatot. Amennyiben elutasítják a fellebbezést, elindítják a Pécsi Bányakapitányság előtt a bánya üzemeltetésére vonatkozó műszaki üzemi terv engedélyezési eljárását, s még idén elkezdődhet a kitermelés a térségben.
Az uránlelőhelyek felkutatásában érdekelt ausztrál Wildhorse Energy is komoly elképzeléseket fogalmazott meg a szénkészletre alapuló beruházásokkal kapcsolatban. Mint azt a társaság magyarországi leányvállalatánál munkatársunknak megerősítették, az elmúlt években azt vizsgálták, hogy a Mecsek mélyén rejlő ásványkincs alkalmas-e energiatermelő projektekkel kapcsolatos beruházásokra. A társaság által végzett eddigi vizsgálatok szerint jelentős energiapotenciál van a térségben, ezért a mecseki szénmezők föld alatti elgázosítási lehetőségét érdemes fontolóra venni.
Ehhez kapcsolódóan hoznának létre erőműveket Váralja térségében. A társaság úgy számol, hogy 2014 negyedik negyedévében már működő energiatermelő létesítmények lehetnek a Mecsekben, s összesen közel 80 milliárd forintot költenek a következő években a mecseki beruházásokra. A Wildhorse eddig 8,5 millió ausztrál dollárt teremtett elő az urán és a mecseki, felszín alatti szénelgázosítással megvalósítandó projektjei számára, és az utóbbihoz stratégiai partnert keres.
Az ausztrálok a szén elgázosításával (UCG) kapcsolatos technikájának lényege, hogy mélyfúrásokon keresztül forró gőzt és oxigént juttatnak a mélybe a szén hevítésére, elgázosítására. Az így keletkező fűtőanyag, a légnemű szingáz (amely többek között mesterséges földgáz és műtrágya előállítására is felhasználható) fúrólyukakon keresztül jön a felszínre. A terméket kombinált ciklusú gázturbinás erőművekben lehet eltüzelni, a hagyományos szénerőművekét meghaladó hatékonysággal – ráadásul az UCG kitermelés becsült költsége – a termelt energiaegységet figyelembe véve – kevesebb, mint fele az orosz importból származó földgázénak, továbbá egy UCG erőmű a hagyományos széntüzelésű erőműveknél olcsóbban tud elektromos energiát előállítani.
