Joseph Bodin de Boismortier (1689–1755), a francia barokk stílus saját korában egyik legelismertebb zeneszerzőjének művét, a Szerelmi utazásokat (Les Voyages de l’Amour) hallhatja a pécsi közönség a Kodály Központban szeptember 21-én. Az előadás karmesterét, Vashegyi Györgyöt kérdeztük a részletekről.
– Kérem, avassa be kicsit a zenerajongókat az előadás létrejöttének részleteibe: szólisták felkérése, próbafolyamatok, helyszín(ek)hez való alkalmazkodás – hogy s mint zajlik mindez?
– Immár 2014 óta dolgozunk szorosan együtt a Versailles-i Barokk Zenei Központtal (Centre de Musique Baroque de Versailles, CMBV) és annak produkciós igazgatójával, Benoît Dratwicki zenetudóssal, aki a francia barokk repertoár egyik legfontosabb szakértője az egész világon. Együttműködésünk lényege, hogy évekre előre kiválasztunk olyan francia barokk operákat vagy motettákat, melyek zömében évszázadok óta előadatlanok, ám hatalmas művészi értéket képviselnek.
E művek előadásához és lemezfelvételéhez utána a CMBV biztosítja a kottát és az énekeseket (akik a műfaj legkiválóbb előadói világszinten), a magyar fél (az Orfeo Zenei Alapítvány, olykor a MÜPA-val, vagy most éppen a Zsolnay Központtal együttműködve) a Purcell Kórust és az Orfeo Zenekart. 2014 óta például három Rameau-operát adtunk elő és vettünk lemezre így (Les Fêtes de Polymnie, Naïs és Les Indes Galantes), két Mondonville-albumot (Grands Motets és Isbé) és több francia barokk opera-pasticciót (Un Opéra pour Trois Rois és Brillez, astres nouveaux) készítettünk, most néhány héten belül jelenik meg előadásunkban Gervais: Hypermnestre című operájának modern kori világpremier felvétele is.
Eddigi összes francia albumunk a MÜPA-ban készült és nagyrészt a Glossa kiadó adta ki őket: e felvételek sok kiemelkedően fontos nemzetközi hanglemezdíjat (például Preis der Deutschen Schallplattenkritik, Diapason d’Or, Diamant de l’Opéra) nyertek el.
Nagyon jelentős és örömteli továbblépés számunkra, hogy e francia-magyar kulturális együttműködést – a MÜPA után első alkalommal – Pécsre is kiterjesztjük, Boismortier: Les Voyages de l’Amour című operájának 18. század óta első előadásával és lemezfelvételével, melyhez francia barokk mesterkurzus is kapcsolódik a CMBV és a Pécsi Egyetem közös szervezésében. Boismortier az egész francia barokk egyik legfontosabb szerzője, akinek legnagyobb szabású színpadi műve, a Szerelmi utazások a 18. század óta első alkalommal Pécsett, a Kodály Központban hangzik el. A nemzetközi énekes szereposztás a műfaj legkiválóbb előadóiból áll, a pécsi előadás egyik különlegessége lesz 4 világhírű francia barokk specialista szoprán (az angol Katherine Watson, a holland Judith Van Wanroij, és két francia énekesnő, Chantal Santon-Jeffery és Katia Velletaz) együttes közreműködése – tudomásom szerint ők még soha nem énekeltek mind a négyen együtt egy produkcióban, s ez rendkívüli élmény lesz.
– Egy barokk operára nagy tisztelettel tekintünk általában, noha – sajnos – eléggé hiányos a megértéséhez szükséges tudásunk. Többnyire nem ismerjük már a mitológiát, nem ismerjük a kort, melyben a mű keletkezett, és hogy mit jelenthetett akkor. Mindezt ma, 2019-ben hogyan lehet áthidalni, kezelni?
– Meggyőződésem, hogy e művek zenéjének zsenialitása magáért beszél, befogadásukhoz semmi különleges „előképzettségre” nincs szükség – természeten az énekelt francia szöveg megértése kulcskérdés a publikum számára is, ezért e szövegek pontos magyar fordítását én szoktam elkészíteni a feliratozás számára, így lesz ez most is.
– Az Ön és két együttese számára mit jelent a mostani produkció? Ha különbözik, akkor miben különbözik a korábbi feladatoktól, előadásoktól?
– Az 1673 – mikor XIV. Lajos, a „Napkirály” megalapítja a párizsi Királyi Operaházat (Académie Royale de Musique) – és 1789 – a francia Forradalom – között eltelt időszakból közel 500 egész estés, a francia színpadokon, főleg Párizsban és Versailles-ban elhangzott operazenei anyag maradt fenn. E művek mintegy 80 százaléka a 18. század óta előadatlan.
Felmérhetetlen nagyságú tehát e repertoár (és most még „csak” az operákról beszélek, nem említem például a szintén sok száz fennmaradt nagyszabású motettát), nagyon sok a tennivaló.
Fontos lépés számunkra, hogy e nemzetközileg is kiemelkedően sikeres francia-magyar zenei együttműködés a MÜPA után újabb, ráadásul Budapesten kívüli helyszínnel gazdagodik (2020 novemberében egyébként a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia is bekapcsolódik e munkába) – a csodálatos Kodály Központban fellépni pedig mindig öröm és megtiszteltetés számunkra!
(x)