Vannak, akik esküsznek a délutáni szunyókálásra, mások elképzelhetetlennek tartják, hogy ledőljenek egy jót pihenni nappal is. A tudósok egyre több kísérletet végeznek a témában, az ítélet pedig egyre tisztábban megfogalmazódik: a délutáni alvás is hozzájárulhat a hosszú élethez!
Nemrég számoltak be arról a görög tanulmányról, mely szerint a délutáni alvás vérnyomáscsökkentő hatású lehet és csökkentheti a szívroham kockázatát. A vizsgálat során 386 magas vérnyomású pácienst vizsgáltak és azt találták, hogy a nap közben szunyókálók vérnyomása napi átlagban 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint azoké, akik nem dőltek le. A szundikálók körében ráadásul a magas vérnyomás kevésbé károsította az artériákat és a szívet. A tanulmányt végző kardiológusok hangsúlyozták, hogy ekkora mértékű vérnyomáscsökkenés is mérsékelheti a szív- és érrendszeri zavarok kockázatának kialakulását.
Az alvás egészségügyi kérdés, amit az emberek rendkívül alábecsülnek,
holott a szervezetünknek nincs olyan baja, amelyre ne lenne gyógyír az alvás, és nincs olyan életterület, amire ne hatna kártékonyan az alvás hiánya.
Bármennyire is egyszerűnek tűnhet a képlet, mint ahogy általában a legtöbb dologban, a délutáni alvás kapcsán sincs egyetemes igazság. Van akinek jót tesz, és van akinek nem. Dr. Faludi Béla, a PTE Neurológiai Klinika alvásdiagnosztikai laboratóriumának vezető orvosa szerint aki például álmatlanságban vagy alvásképtelenségben – inszomniában – szenved, azon nem fog segíteni a délutáni szunyókálás, sőt, akár súlyosbíthat a helyzeten.
Szintén nem tesz jót a délutáni alvás az alvási apnoé betegségben szenvedőknek sem. Az alvási rendellenességet akár 2 perces légzésszünet is jellemezheti, ami után hirtelen és erősen felhorkan az alvó. Alvási apnoé során szisztematikusan, napról napra rombolja a horkoló szervezetét az oxigénhiány és az alvászavar, ugyanis a légzéskihagyások mindig kicsit felébresztik az alvókat, ennek következtében felületessé, töredezetté válik az pihenésük. Ilyenkor nem érdemes délután „pótolni” az éjszaka kimaradt órákat, hanem az alváshiány végére kell járni és kezelni azt.
A lakosság közel 80%-a viszont aludhatna délután, ha munkaideje engedné.
– Délután 2 és 4 óra között erős az úgynevezett alvásnyomás, melyet a déli népek ki is használnak, megszakítják a munkájukat és elmennek pihenni. Ezek a sziesztával megáldott társadalmak tipikusan azok az emberek, akik mindig tudnak aludni – mondja a szakember és hangsúlyozza, hogy a tervezett pihenés a szellemi kapacitásokat, a fizikai erőnlétet is helyrehozza, javul a memóriánk, munkateljesítményünk is, oda tudunk figyelni ismét a tennivalóinkra, de fontos megemlíteni a vérnyomásra gyakorolt jótékony hatását is, hiszen alvás alatt alacsonyabb a vérnyomásunk, és egy stresszes nap után a magasabb vérnyomás lecsökkenhet.
[su_note note_color=”#6492ea”]A kora délutáni alvásnyomás miatt délután 3-4 óra között a legtöbb a közlekedési baleset. [/su_note]
Dr. Faludi Béla hozzáteszi, hogy egy óra délutáni szunyókálás 2-3 órányi éjszakai alvásnak felel meg, mégis a legideálisabb alvóidő az fél óra, vagy annál kevesebb. A szakember szerint minél tovább alszunk, annál inkább kialakulnak az alvásmélységek. Ha például másfél-két órát pihenünk, akkor már a lassú hullámú alvás mély szakaszában vagyunk, amiből kótyagosan ébredhetünk.
A délutáni szunyókálásnak is vannak típusai. Megkülönböztetünk habituális, vagyis életkor-specifikusan meglévő napközbeni alvásokat, ilyen például a csecsemő és gyermekkor nappali alvásai, vagy az időskorban megjelenő délutáni alvás, emergency – vészhelyzeti – alvást, mely ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan elalvást jelent. Ez mindig kóros, ellenben a tervezett, tudatos szunyókálással, ami a legelőnyösebb típus.
Alvás kávéval? A legjobb!
A szakember szerint egy hatékony alvásmódszer az úgynevezett power nappig, mely során az előre betervezett, fél óránál kevesebb szunyókálás előtt kell elfogyasztani a kávét. A kávé élénkítő hatása így pont az ébredéssel lesz szinkronban, vagyis frissen és élénken fogunk ébredni.
