Bizonyára sok olvasónk lakik olyan társasházban, ahol távfűtés ugyan van, csak épp a fűtés nem szabályozható. A kérdés az, hogy hol maradnak a szabályozható radiátorok?
Azokban a lakásokban, ahol nincs még megoldva a távhő szabályozása, a téli időszakban is nyári meleg tombol. Némely lakásban akár 26-28 fokra is felszaladhat a hőmérő higanyszála, ami még a kinti hideg ellenére is soknak tűnik. Ezen pedig csak folyamatos szellőztetéssel lehet segíteni, ami viszont egyáltalán nem gazdaságos.
Azok a társasházak, ahol nincs megoldva a távfűtés szabályozása, még a ’70-es és a ’80-as évek környékén épültek. Az ironikus pedig az, hogy akkoriban ezek az egycsöves fűtőrendszerű lakások a takarékosság jegyében készültek – mondta Nagy Emil, a megyei lakásszövetkezet elnöke. Az ilyen fűtésrendszer azonban viszi a pénzt, ráadásul a lakásszövetkezet elnöke szerint a takarékosság hiánya mellett az ilyen lakásokban a földszinten általában „megfagynak” a lakók, míg az épület felsőbb szintjein pedig folyamatosan szellőztetni kell, ami egyrészt gazdaságtalan, másrészt az egészségre is veszélyes.
Nagy szerint nincs értelme ma már így fűteni, mindenképp érdemes tehát váltani a Pétáv által is ajánlott szabályozható, átfolyós, termosztatikus kapcsolóval és digitális költségosztóval ellátott távfűtési megoldásra.
Az átállás azonban nem egyszerű, és nem is olcsó. Mindenekelőtt a társasház lakóinak többségi döntésére van szükség ahhoz, hogy a fűtőrendszer cseréje megkezdődhessen. Ha a lakók többsége nem egyezik bele, akkor a kisebbségben maradt lakók lemondhatnak a szabályozható, gazdaságosabb és kényelmesebb fűtésről.
Ha viszont a lakók belemennek a váltásba, ahhoz Nagy szerint jól jön egy olyan előtakarékossági- vagy felújítási alap, amit a lakóközösség közösen vezet. Ez azért fontos, mivel jelenleg a fűtési rendszerek felújítására nincs kiírva olyan aktuális pályázat, ami valamilyen szinten fedezné a munkálatok költségét. Egy teljes fűtőrendszer-csere pedig lakásonként közel 100 ezer forintba kerül. Ennek ellenére Nagy azt tanácsolja, hogy az átállást minél hamarabb meg kell tenni, mivel a beruházás 4-5 éven belül megtérül.
A lakásszövetkezet elnöke egy gyakorlati példát is hozott: egy 80 lakásos épület éves hőenergia-fogyasztása a korszerűsítés előtt nagyjából 3500 gigajoule, míg a szabályozható fűtőrendszer esetében ez a mennyiség 1500 gigajoule köré csökken. Tehát a megtakarítás akár 25-30%-os is lehet.
A pécsi távfűtött épületek kétharmadának rendszerei egyébként már korszerűsítettek, ezzel országos viszonylatban Pécs a legjobbak között van – közölte lapunkkal Rozsos Rózsa, a Pétáv sajtóreferense. A Pétáv lakossági fogyasztóinak száma 31 300, ebből a fűtés korszerűsítésén 21 292-en estek már át. Azok, akik viszont még nem tették, vagy nem tehették meg, hogy szabályozható fűtésrendszerre térjenek át, egy újabb drága, és körülményes télre készülhetnek.
