Orrfolyás, köhögés, bágyadt tekintet, erőtlen izmok, étvágytalanság – ismerős tünetek mindannyiunk számára. Kapar a torkunk, felszökik a lázunk, napokra ágynak dőlünk. Itt az ősz, s vele az influenzaszezon is. És az időszerű kérdés: oltassuk-e be magunkat vagy ne? Dr. Kiss Gabriellát, a Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve járványügyi osztályvezető főorvosát az idén várható járvány jellegéről, s a megelőzés lehetséges módjairól faggattuk.
– Az influenzaszezon minden évben a 40. héten kezdődik (szeptember végén, október elején) és a következő év 20. hetéig, tehát májusig tart – mondja dr. Kiss Gabriella. – Ebben az időben az egyébként is jelenlevő influenzavírus könnyebben megtalálja a fogékony szervezetet, hisz a közösségek zárt térbe húzódnak, s a cseppfertőzéssel terjedő betegségeknek erőteljesebben kitesszük magunkat. A járványok az utóbbi évek tapasztalata alapján decembertől februárig bármikor megjelenhetnek. Kivételes volt a pandémiáról elhíresült 2009-es év, amikor az A H1N1 vírus már nyáron felütötte a fejét, vagyis a szokottnál jóval előbb érkezett, a csúcs decemberben volt.
– Hasonló világjárvány idén is várható?
– A világjárványok általában 15-20-25 évente jelennek meg, vagy még ritkábban, tehát nem valószínű, hogy a közeljövőben félnünk kellene tőle. Azonban vannak olyan veszélyes influenzavírusok, mint például az állatokban lévők, amelyek esetleg emberi vírussal találkozva mutálódhatnak, s ez hirtelenjében kiválthat egy erőteljes járványt. Nem árt tehát odafigyelnünk.
Megfázás vagy influenza?
– Az influenza nagyon hirtelen kezdődik – magyarázza dr. Kiss Gabriella. – Egyik óráról a másikra tör az emberre, és erős fejfájás, rossz közérzet, izomfájdalmak, hidegrázás, emelkedő láz kíséri. Aztán száraz köhögés jelentkezhet, amihez akár torokkaparás is társulhat. Az influenza ágynak dönti az embert. Tüneti terápia szükséges, láz- és köhögéscsillapítással, esetleg nyákoldó szerrel gyorsíthatjuk a gyógyulást, antibiotikum nem hat rá. Azonban ha bakteriális felülfertőződés nyomán szövődmény alakul ki, akkor már ilyen gyógyszerhez kell folyamodnunk.
– Miben nyilvánul meg a bakteriális felülfertőződés?
– Ha a láz három nap után nem szűnik meg, vagy átmegy ugyan hőemelkedésbe, de megjelennek a hurutos tünetek: az orrunk eldugul, és sárgás, sárgászöldes váladékot fújunk a zsebkendőbe, ha erősödik a fejfájásunk, feszít az arcüregünk, akkor már szövődmény kialakulására gyanakodhatunk. Ez lehet arcüreggyulladás, gyerekeknél gyakori a középfül-gyulladás, legsúlyosabb esetben pedig a tüdőgyulladás. Sajnos az influenzavírus annyira igénybe veszi a nyálkahártya-sejteket, hogy szinte ,,előkészíti a talajt” a baktériumok számára, amelyek így könnyen behatolnak a szervezetünkbe.
– Kik a legveszélyeztetettebbek?
– Életkor szempontjából a kisgyermekek és az idősebb korosztály, hisz az előbbiek immunrendszere még nem olyan fejlett, az utóbbiaké meg már nem működik olyan jól. Életkortól függetlenül pedig a krónikus betegek (légúti, szív- vagy cukorbetegségben szenvedők) és a terhesek, akiknél láthattuk az előző években, hogy az influenzavírus sok esetben halálos kimenetelű volt. Veszélyeztetettek még a szociális intézményben, a gyermekotthonokban és a nagyobb közösségben, például kollégiumban élők, akik könnyebben megkapják a betegséget. A pedagógusoknak és az egészségügyben dolgozóknak nemcsak a saját védelmükről kell gondoskodniuk, hisz nem szerencsés, ha a tanítványaiknak, illetve a betegeknek, kórházban fekvőknek továbbadják a vírust. És természetesen fontos a védekezés a baromfival dolgozók esetében is, hiszen az állatokat megbetegítő vírus is tud keveredni az emberi influenzavírussal, emlékezzünk csak a madárinfluenzára.
Az erős immunrendszer nem elég!
– Ha nem utazunk zsúfolt tömegközlekedési eszközökön, kerüljük a nagyobb, zárt közösségeket, ha odafigyelünk a higiéniára, és gyakran mosunk kezet, sűrűn szellőztetünk és rendszeresen, alaposan takarítunk, már sokat teszünk egészségünk védelmében – sorolja a szakember. – A tüsszentéssel körülbelül másfél méter távolságra repül az aerosolcseppekkel a vírus, majd leülepszik, megtelepedik a tárgyakon, amelyeket megfogunk, s akár egy ártatlan mozdulattal, önkéntelenül is bevihetjük a szánkba a kórokozókat. Az emberi viselkedésnormákat betartva, lehetőleg zsebkendőbe tüsszentsük és köhögjünk, aztán mielőbb mossunk kezet. Immunrendszerünk működését – különösen ötvenéves kor felett – érdemben nem tudjuk befolyásolni. Szervezetünk működését, általános állapotát vitaminokkal és egészséges táplálkozással erősíthetjük ugyan, ám nagyon fontos tudni: semmilyen vírusbetegséget, így az influenzát sem lehet ily módon kivédeni! Legfeljebb a betegség lefolyását könnyíti meg, ha erős az immunrendszerünk. A legbiztosabb védelmet, különösen a veszélyeztetettek körében, a védőoltás jelenti. A magyar oltóanyaggal, a Fluval AB-vel végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy 75-95%-os hatékonysággal működik – az életkortól és attól az egyéni immunválasztól függően, amit minden szervezet másként ad meg. Ha a beoltott illető mégis megbetegszik, sokkal enyhébb lefolyású lesz a folyamat, és ami nagyon lényeges: betegségének nem lesz szövődménye, és a súlyos kimeneteltől sem kell tartania.
Az idei vakcináról
– Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO a déli féltekén figyeli a vírusok előfordulását, ugyanis ezek jelennek meg idővel az északi féltekén is. Minden év januárjában döntik el az aktuális összetételt, és a háromkomponensű oltóvírust egy hónappal később minden oltóanyaggyártó cég rendelkezésére bocsátják. Az idei vakcina összetétele tökéletesen megegyezik a tavalyiéval. Ám aki azt megkapta, annak is újra kell oltatnia magát, ugyanis az ellenanyag-képződés 6-8 hónap alatt oly mértékben lecsökken, hogy már nem tudja kivédeni a megbetegedést. A védőoltások a gyógyszertárakban már kaphatók. Baranyában a múlt héten megkezdődött az ingyenes vakcinák kiszállítása is, így a háziorvosok, a rendelési időn túl, már oltják is az érintetteket: a 65 év felettieket és a krónikus betegeket. Baranyába 50 ezer adag Fluval AB térítésmentes oltóanyag érkezett, ezeket az igény és a helyi lakosságszám arányában osztották szét. A legtöbbet Pécs kapta.
– „Akár egy szúnyogcsípés” – szoktuk mondani a gyermekek megnyugtatására, amikor szurira várnak. De milyen reakciót válthat ki az oltás?
– Leggyakoribb a helyi tünet: bőrpír, duzzanat, nyomásérzékenység vagy mozgatásra fájdalom. Általános tünete lehet fejfájás, rossz közérzet, gyengeségérzés, s egyéni érzékenységtől függően esetleg hőemelkedés, de ez igen ritka, s legfeljebb egy-két napig tart. Ezeknél súlyosabb reakció valószínűsége millió az egyhez. Az idei elölt, teljes sejtes (a teljes vírus szerkezetét tartalmazó) vakcinát izomba adják, s a védettség 10-14 nap alatt alakul ki. Érdemes tehát ebben a hónapban beadatnunk, hogy decemberre, mire ideérhet a járvány, megadja rá szervezetünk a megfelelő immunválaszt. Az országos influenzafigyelő szolgálat részeként Baranyában 29 háziorvos végez hetente adatszolgáltatást, jelenti a betegforgalmat, s hogy ebből mennyi volt az influenzaszerű megbetegedés, és ennek milyen a korcsoportos megoszlása – ezek fontos információk számunkra. Négy orvos mintavételezést is végez, ami arra szolgál, hogy az influenzavírus felbukkanását Baranya megyében feltérképezze, s követni tudjuk a vírus jelenlétét, mozgását. Jelenleg Európában és hazánkban is alacsony az influenza-aktivitás, nem éri el a járványküszöböt, ami 100 ezer lakosra jutó 150 megbetegedés esetén áll fenn. Ám az idő a vírusoknak dolgozik.
