Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen.
Az Országgyűlés pénteken 132 igen szavazattal, 54 nem ellenében igazította ilyen tartalommal az alaptörvényhez a szabálysértési törvényt.
A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be.
Ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására. Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás is csak azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget.
Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva 90 napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek.
Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt.
Mivel az eljáráshoz az érintettet előállítják, a rendőrség ez idő alatt köteles gondoskodni a hajléktalan tisztálkodásáról és tiszta ruhájáról, de az érintett ingóságáról és vele élő állatáról is. Az ingóságokat hat hónapig őrzik majd, ennek letelte után az arra kijelölt szerv megsemmisíti azokat.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a javaslat országgyűlési vitájában korábban arra hívta fel a figyelmet: a cél az, hogy a változtatásokat emberséges módon hajtsák végre, és nem az, hogy ezeket az embereket a büntetés-végrehajtás intézményeiben helyezzék el. Kontrát Károly hangsúlyozta, ha a hajléktalan a hatósági intézkedés során elfogadja a segítséget, akkor semmilyen szabálysértési szankcióról nem lehet szó. A javaslat célját a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb és tudatosabb megszervezésében jelölte meg, és abban, hogy a jelenleg az utcán élő embereket arra ösztönözzék, vegyék igénybe a rendelkezésre álló szálláshelyeket. Emellett – folytatta – az is cél, hogy a közterületek állapotát megőrizzék, a közbiztonság területen elért eredményeket megtartsák, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét tovább javítsák.