A Szociális Unió elnöke, Szili Katalin exkluzív interjút adott lapunknak. Új politikai szervezetet épít, szerinte ma már idejétmúlt a bal és jobboldali megosztottság, a Fidesz baloldali párt, de az MSZP, a DK és az Együtt nem az. Szili azt mondja, a legfontosabb kérdés ma az, hogyan lehet megteremteni az emberek „szociális biztonságát”.
Egy interjúban korábban azt mondta, hogy az MSZP, a DK és az Együtt nem baloldali, hanem liberális pártok. Miért gondolja így?
Mindig úgy szokták megjelölni ezeket a pártokat, hogy balliberális pártok. Én inkább úgy szoktam fogalmazni, hogy liberális baloldali pártok. Azért mondtam ezt, mert ezek a pártok a „mindent a versenyre bízunk” teóriát vallják. Mi pedig sokkal inkább a szociális biztonságot tartjuk fontosnak a 21. század kihívásai között. Főleg most, hogy meg kell teremteni az emberek távlatos biztonságát.
Hol húzódik a határ a jobboldal és a mai liberálisok között?
Azt gondolom, hogy ma, a 21. században már nem igazán értelmezhető ez a bal, meg jobb oldali megosztottság. Ha most megnézzük a kormányzó pártok intézkedéseit, akkor azt láthatjuk, hogy ennél baloldalibb intézkedéseket nem lehetne tenni. Itt elsősorban a rezsicsökkentésekre gondolok. Szerintem a 21. század egy másfajta gondolkodásmódot követel részünkről. Minimalizálni kell az emberek kiszolgáltatottságát, meg kell teremteni a biztonságérzetüket. Emellett komolyan végig kell gondolnunk, hogy milyen államot szeretnénk magunknak. Ezért fontosnak tartom, hogy túllépjünk azon a gyűlöletstruktúrán, ami a mai politikában létezik. Sokkal inkább a társadalmi párbeszédet tartjuk fontosnak.
Indulnak a választásokon? Ha igen, kiket akarnak megszólítani programjukkal?
Erről a témáról csak később szeretnék beszélni. Ugyanakkor pártunknak van egy jövőképe. 2010 óta felépítettünk egy új alternatívát, amely azzal az alkotmánytervezettel kezdődött, amit a parlament asztalára tettem. Ez a tervezet rögzíti mindazt, ami az állam kötelezettségvállalását jelenti a szociális biztonság megteremtésében. Itt elsősorban a munkahelybiztonságra és a lakhatás biztonságára gondolok. Továbbá fontosnak tartjuk azt is, hogy megtörténjen az államháztartás teljes áttekintése, hiszen 25 éve ugyanazon determinációk szerint történik az újraelosztás. Az elmúlt napokban pedig beadtam a feltétel nélküli alapjövedelemre vonatkozó kezdeményezést. A kormányt arra kértem, hogy tekintsék át: az európai rendelkezéseknek megfelelően milyen alternatívái lehetségesek ennek.
Lehet-e öt, vagy tíz év múlva a Szociális Unió váltópárt? Erősebbé válhatnak, mint az MSZP?
Ezeket a kérdéseket én a politológusokra hagynám. A politikában hetek, hónapok alatt is sok minden történhet. Tudom, hogy a társadalom nagy része ma nem talál politikai pártot magának. Nem találja azt az erőt, akiben bízni tud. Azt gondolom, ha mi a keresleti oldalnak megfelelően egy új politikai szervezetet tudunk létrehozni – ami nem a jelenlegi kétpólusú politikához igazodik – akkor erre társadalmi részről lesz igény. Egyébként hiszek abban, hogy a demokráciánk annál fejlettebb, minél inkább kifejezi a társadalom differenciáltságát.
Igaz, hogy a magáncsődvédelemről szóló jogszabály eredetileg az Ön ötletén alapul?
Nem csak hogy az ötletemen alapul, de nagyjából egy éve én tettem le egy törvényjavaslatot a parlament asztalára, amely a természetes személyek adósságának rendezéséről szól. Akkor a kormányzó pártok még tartózkodtak, amit nagyon sajnálok, hiszen még csak vitára sem került a téma. Azt gondolom, hogy azok számára, akik ma devizahiteles problémáikkal küzdenek ez egy fontos törvény lett volna. A híradásokból is látszik, hogy minden nap számít. De mellétettem egy másik törvényjavaslatot is: ez a végrehajtási törvény azon módosítása, hogy pár tízezer forintért ne lehessen senki ingatlanját elárverezni.
