Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke szerint kizárólag a társadalmi kétharmad véleményének meghallgatásával, a demokratikus intézményrendszer erősítésével lehet elvégezni a Magyarország számára szükséges nagy társadalmi átalakításokat.
A volt házelnök, jelenleg független országgyűlési képviselő erről kedden, a parlament tavaszi ülésszakának munkáját értékelő sajtótájékoztatóján beszélt. Szili Katalin úgy látja, a Ház „sietős” időszakon van túl, hiszen a képviselők az új alkotmányon kívül például több sarkalatos törvényt is elfogadtak.
Kiemelte: a 2010. október 4-én alakult Szociális Unió elkerülhetetlennek tartja a mai rendszer korrekcióját, ezért konzekvens, konstruktív ellenzéki magatartást tanúsít, aminek részeként 2011 tavaszán egyetlen erőként tett le alkotmányjavaslatot a kormányzó pártok alaptörvényével szemben.
Szili Katalin szerint a gazdaság eltartó képessége mélyponton van, a nagy társadalmi alrendszerek – mint például az egészségügy, az oktatás, vagy az önkormányzatok – finanszírozása az egész ország számára gondot jelent, ezért a fenntarthatóság irányába kell változtatásokat tenni, miközben a leszakadó rétegekre is a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani.
A Szociális Unió alkotmánytervezete éppen ezért a fenntartható fejlődés fogalma jegyében született és tartalmazott egyebek mellett olyan fontos szociális jogokat, mint a lakhatáshoz és a munkahelyhez való jog – fejtette ki a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) tiszteletbeli elnöke. Hibásnak nevezte ugyanakkor az ombudsmani rendszer átalakításának módját, amivel szerinte a fenntartható fejlődés és a kisebbségek érdekeinek érvényesítésében is visszalépés történik.
Szili Katalin emlékeztetett továbbá arra is, hogy egy hónappal ezelőtt az 1989-2010. közötti privatizációs szerződések teljes felülvizsgálatára irányuló határozati javaslatot nyújtott be a parlament elé. A politikus reményei szerint a kormánytöbbség a jövőben elfogadja előterjesztését, így mintegy 1.700 szerződés esetében lehetne megvizsgálni: a magán kézbe került vállalkozások az állammal kötött kontraktusban szereplő számban foglalkoztattak-e munkavállalókat és beszállítókat, illetve fizették-e a kötelező járulékokat. Mint mondta, a szerződések felülvizsgálata bármekkora erőfeszítést megérdemel, hiszen mindez munkahelyek megtartásához járulhat hozzá, ami elengedhetetlen érdeke az országnak.
