A Zsolnay-negyed és a városközpont közötti területen sokan igen rossz szociális körülmények között élnek. Szegények, munkanélküliek, bérlakásokban élők – köztük számos roma család – tengetik itt életüket. A város most a Norvég Alap segítségével tenne rendet a környéken.
– Bár az EKF programban a Búza tértől a Zsolnay-dombig komoly infrastrukturális beruházások történtek, jelentős kulturális fejlesztések valósultak meg, a gazdasági válság miatt elmaradt a környék rehabilitációja. Ezen mindenképpen változtatni szeretnénk – mondta lapunknak Nagy Csaba alpolgármester.
Az önkormányzat több mint kétszázmillió forintot pályázott meg a Norvég Alapból azért, hogy a környéken végre komoly fejlesztés történjen e téren is.
– A városrész újraértelmezése még várat magára, hiszen a nyugat-európai színvonalat elérő épített környezet és szolgáltatási paletta, s ezek környezetében élő társadalmi csoportok szociális, foglalkoztatási, lakhatási, kriminalizációs problémái erőteljes kontrasztban állnak egymással. A városrész fejlesztése akkor lenne teljes, ha az infrastrukturális korszerűsítés mellett a helyi közösségek életminőségében, foglalkoztatásában is hasonló változás történne – vélekedik az alpolgármester.
A Norvég Alap szociális szempontból élhetőbb városok, városrészek kialakítását és fejlesztését teszi lehetővé, ezért pályázik most Pécs is. A projekt során éppen ezért a Zsolnay Kulturális Negyedtől északra, az Ágoston tér–48-as tér–Zsolnay Vilmos utca–Engel J. utca–Hársfa és Ady Endre utca közé eső városrészben valósulhatna meg előrelépés.
– A területen a helyiek lakhatási problémáinak enyhítésére szociális lakásügynökséget hoznánk létre, s rehabilitációval, képzésekkel, védett munkahelyek bevonásával, valamint egy újrahasznosításon alapuló felújító üzem és bolt működtetésével segítenénk a helyiek foglalkoztatásán – mondja Nagy.
Az önkormányzat a hajléktalanokkal foglalkozó Támasz Alapítvánnyal együtt pályázik.
A szervezet az Ady Endre utca 76. és Sándor utca 1. alatt például közösségi házat alakítana ki. Itt olyan szolgáltatásokat hoznának létre, amelyek a célcsoportok élethelyzeteinek javítását, fejlesztését segítenék. Lennének például kora gyermekkori programok, létesülne közösségi információs pont, kávézó. Így közvetlenül 70-80 családot, 250–300 főt érnének el, s elsősorban mélyszegénységben élő, különféle szociális háttérrel, problémával küzdő lakosokat szólítanának meg.
– Európa más részein hasznosak ezek a programok olyan területeken, amelyeken nagy társadalmi különbségek vannak. A hasonló kezdeményezésekkel esélyt kapnak a zökkenőmentesebb együttélésre a leszakadó rétegek és a többségi társadalom is – magyarázta Nagy.
Szerinte, ha esetleg Pécs nem nyerne, a következő években más forrásokból kell hasonló módon segíteni ezen a környéken. Utalt rá: az unió 2014-ben induló költségvetési ciklusa is prioritásként kezeli az ilyen fejlesztéseket.