A megyéből több ezer, Európából becslések szerint félmillió roma származású ember lelte halálát a második világháborúban koncentrációs táborokban. A roma holokauszt szörnyűségeibe egy újj, állandó kiállítás enged bepillantást a Király Vasváry-Házban.
A Parajmos Roma holokauszt című kiállítás ezentúl kedd és szombat között fogadja ezentúl a látogatókat 10 és 16 óra között, de témájánál fogva csak az erősebb idegzetűeknek érdemes belépniük a termekbe. A tárlat ugyanis a roma holokauszt legmegrázóbb pillanatait is bemutatja mozgóképeken is, emellett a túlélők visszaemlékezései is borzasztó szörnyűségeket közvetítenek.
A tárlat a pécsi önkormányzat a holokauszt 70. évfordulójára emlékezve benyújtott pályázatának keretein belül valósult meg, célja, hogy a tragédiára, s annak áldozataira méltóképpen emlékezhessen az utókor.
A négy részből álló kiállítás első termében fotókon, tárgyakon keresztül kaphat betekintést a látogató a cigányság holokauszt előtti sorsába, életébe – a kiállítás megalkotói szimbolikusan bedeszkázott falakkal érzékeltetik a közelgő veszélyt.
A második teremben a falakon és a monitoron a nácizmus és a zaklatások tárgyszerű, konkrét adataival, eseményeivel szembesülhet az érdeklődő, míg a harmadik helyiség a megsemmisülés terme, a végállomás. Itt visszaemlékezők, túlélők nyilatkoznak a koncentrációs táborok világáról. Itt már csak egyetlen villanykörte ad némi megvilágítást, ezáltal a figyelem a dokumentumfilmekre szegeződik.
A látogató ezek után a „zsákutca” végén találja magát, újra az előtérbe, majd az épület másik szárnyába jut, ahol roma művészek festményeiből készült tárlatot tekinthet meg. Az alkotások szintén a roma holokauszt témáját járják körül.
Mint azt Hoppál Péter kulturáért felelős államtitkár a kiállítás szerdai ünnepélyes megnyitóján elmondta, Pécs és a múzeum a tárlattal kíván fejet hajtani a roma holokauszt áldozatai előtt, hiszen a városban és Baranyában a cigányság értékátadása, hagyományőrzése erős identitásképző jelenség.
Hozzátette: a tárlat jól tükrözi azt a kormányzati szándékot, hogy hazánkban legyen minél erősebb az emlékezetkultúra, amely a szörnyűségek megismétlődésének, a kirekesztés elterjedésének legfontosabb gátja is egyben.