Sok százezer embert, köztük rengeteg pécsit hurcoltak el ártatlanul szovjet lágerekbe, kényszermunkára, fogolytáborba, közülük sokan sohasem tértek haza, jeltelen sírban nyugszanak. Pécsett pénteken rájuk emlékeztek.
Pécsett a Mártírok útján, a tavaly emelt emlékműnél gyűltek pénteken össze sokan, hogy azokra az áldozatokra emlékezzenek, akiket a II. világháború végén és után a Szovjetunióba hurcoltak. Az eseményen Páva Zsolt, Pécs polgármestere mondott beszédet, aki úgy fogalmazott: a szám dermesztő, több mint 900 ezer honfitársunk volt érintett ebben a szörnyűségben. Páva Zsolt felidézte, a szovjet lágerekben hadifoglyok, nemzetiségük vagy épp magyarságuk miatt elhurcoltak éppúgy voltak, mint azok, akiket egyszerűen az utcán fogdostak össze „malenkij robotra”, pár napos „kis munkára”, hogy azután csak évek múlva térjenek haza, vagy éppen soha, és ma is jeltelen sírban nyugszanak valahol az orosz vidéken. Páva Zsolt hozzátette, minden ítélet nélkül folyt az elhurcolás.
Pécs polgármestere kiemelte, 1944 decemberében megszületett egy olyan döntés a szovjet vezetésben, amely a várost és környékét különösen sújtotta, ezután vitték el a német nemzetiségű magyar állampolgárokat, sokakat épp karácsony környékén zsúfoltak vagonokba. Pécset egykori katonavárosként ugyancsak érintette a hadifoglyok elhurcolása is.
– Számos egyéni tragédia van ebben a történetben – hangsúlyozta Pécs polgármestere, kiemelve, az elhurcoltak családja sokszor évekig vagy sohasem tudta meg, mi is történt az érintettekkel. Páva Zsolt felhívta rá a figyelmet: sokáig erről beszélni sem lehetett, nekünk viszont kötelességünk elmondani az utódainknak is, hogy soha nem merüljenek feledésbe a történtek és az ártatlan áldozatok emléke.
Az eseményen, amelyen mások mellett pécsi diákok emlékeztek műsorral a tragikus időszakra, három felekezet – katolikus, református és evangélikus – lelkésze is emlékezett elhurcolt hittestvéreire. Az esemény végén az emlékműnél koszorút helyezett el Pécs polgármestere, a Német Szövetségi Köztársaság pécsi tiszteletbeli konzulja, a megyei önkormányzat alelnöke, a Magyar Honvédség, a Vitézi Rend, a Német Kör, a Lenau Egyesület, több környékbeli település német önkormányzata, határon túli magyar, kulturális és civil szervezetek, intézmények valamint a Fidesz-KDNP és a Jobbik pécsi képviselői is.
Arról, hogy milyen szörnyűségek történtek a Gulag és a Gupvi lágerekben a Szovjetunióban, korábban írtunk, cikkünk ITT olvasható.
