Mi lenne, ha hívhatnánk egy kertészt, aki rendet tesz az agyunkban és „kigazolja” a buta gondolatainkat? Vagy mi lenne, ha az ellopott szívekből készítenénk reggeli turmixot? Treszner Barbara, pécsi tervezőgrafikust hasonlóan szürreális gondolatok ihletik, a rajzaira jellemző nyers stílussal találkozhatunk az általa illusztrált gyerekkönyvekben is. A fiatal művésznővel beszélgettünk.
– Hol tanultál meg rajzolni?
– Régebben sokat festettem selyemre, az Ifjúsági Házban tanultam geometriai alakzatok rajzolását is, de a Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskolába is jártam Pécsett. És már két éve van annak, hogy a párizsi székhelyű, de Budapesten is működő Visart Művészeti Akadémián tervezőgrafikusként lediplomáztam.
– Miért nem Pécsre jelentkeztél?
– Valójában Pécsre jelentkeztem, a Pollackra építőművész szakra, ahova fel is vettek, utolsó pillanatban azonban megtaláltam a Visart hirdetését. Akkor jöttem rá, hogy inkább grafikus szeretnék lenni, ezért előbb a felvételi előkészítő tanfolyamukra mentem, ami annyira megtetszett, hogy ott ragadtam. Két éve diplomáztam, utána rögtön haza is költöztem, azóta szabadúszó vagyok.
– A megbízások mellett készítesz saját illusztrációkat is. Honnan jön az ihlet?
– Amikor van időm, akkor készítek saját képeket is. Nagyon szeretem a szürrealizmust, a rengeteg ihletet adó René Magritte-et és Guy Billout-t. Az utóbbi művésznek van egy olyan képe, amelyen úgy emeli fel a tengert, mintha az egy szőnyeg lenne, és benéz alá. Ez a fajta művészi szabadság nekem nagyon tetszik, szeretek eljátszani a „mi lenne ha” gondolattal, egyfajta érzést közvetíteni és elindítani egy folyamatot a nézőben.
[su_quote]
Az elménk tele van gondolatokkal: mi lenne, ha hívnánk egy kertészt, hogy rendbe rakja? Ilyen képzeteket szeretek megeleveníteni.
[/su_quote]
– Te nem ecsettel és vászonnal dolgozol, hogy készül egy illusztráció, egy grafika?
– Korábban rajzpadon rajzoltam, de most tableten, egy speciális tollal készítem az ábrákat. Először felskiccelem az ábra vázát, majd rétegenként bontom ki a formákat. Nagyon praktikus, manuálisan már ritkán rajzolok.
– Milyen munkáidra vagy büszke?
– Elekes Dórának a Dettikéről és más istenekről című gyerekkönyvéhez készítettem könyvillusztrációkat. Jó volt illusztrálni, sok olyan visszajelzést kapott a könyv szövege és az illusztráció is, hogy elborult, abszurd világot teremtenek, de pont ez is volt a cél. Ezen kívül örömmel tölt el, hogy egy tapétagrafikám megjelent a Falramagyar.hu oldalon, de egy másik könyv, Lipták Ildikó Nyári nyomozás című könyvének illusztrációját is nagyon élveztem csinálni.
– Budapest nem hiányzik, milyen hosszú távú terveid vannak, maradsz Pécsen?
– Hiányzik a budapesti forgatag, de rendszeresen járok vissza kurzusokra, hogy tovább képezzem magam. Emellett nagyon szeretem Pécset, a párom is itt él, nem tervezem egyelőre, hogy elköltözök. Szerencsére az én munkám bárhonnan végezhető, ezért nem követeli meg a személyes jelenlétet.
[su_note note_color=”#ffe64a”]
Treszner Barbara munkáit jelenleg a Room Bistro & Clubban tekinthetjük meg![/su_note]
