Nem erre számítottak a takarékok – bár névtelenül, de több, Pécsett is működő takarékpénztár vezetője is így vélekedett az átalakításról. Szerintük túl radikálisan történt minden.
A kormányzati szándékok arról szólnak, hogy meg kell erősíteni a takarékpénztárakat, aminek egyik részeként 100 milliárd forintot tolnak bele a rendszerbe, amellyel a lakossági hitelezést szeretnék megerősíteni. A döntés egyik része alighanem nagyon váratlanul érte a pénzintézeteket. Több helyen is úgy nyilatkoztak névtelenül, hogy megindult a szektor államosítása, nem volt igazi egyeztetés velük.
Az egyik legnagyobb baranyai takarékszövetkezet, a Szigetvári Takarék vezetője, Kiss Endre csak annyit mondott: „No comment”.
Más forrásból úgy értesültünk, hogy a takarékoknak többek között az nem tetszik, hogy miután az állam beszáll a rendszerbe, a vezetők személyéről is dönthetnek.
Az eljárásmódról pedig úgy fogalmaztak, hogy egy kormánybiztos járta az elmúlt hónapokban az országot, professzionális elemzést készítettek a szektorról, ám miközben a múlt héten egyeztetésre hívták őket az anyagról, ők még abban a hiszemben voltak a tárgyalás után, hogy még finomíthatnak rajta. Ehhez képest sürgősséggel fogadták el a törvényt.
A takarékpénztáraknál dolgozók szerint azonban számtalan olyan elemet tartalmaz a törvény, amely támogatható, s részben már elindult egy ilyen irányú fejlődés: így a szövetkezetek integrációja, egységes arculatuk lesz, gyorsabb, átláthatóbb lesz a rendszer.
Úgy alakítják át, hogy az állam válik a Takarékbank tulajdonosává, amelynek a részvényesei a takarékszövetkezetek. Ők most attól tartanak, az ott felhalmozott vagyon eltűnik, ráadásul a helyieknek nem lesz beleszólásuk sem a döntésekbe.
A Takarékszövetkezeteknek 1800 fiókjuk van országszerte. Kritikaként fogalmazódott meg velük szemben, hogy kevés hitelt helyeztek ki, a tőkéjük kicsi. Mindennek történelmi okai is vannak, hiszen sokáig a megyeszékhelyen sem lehetett fiókot nyitni a nagyobb bankokkal szemben, kisebb volumennel gazdálkodhattak az elmúlt évtizedekben.
Kérdés ugyanakkor, hogy a Parlament által elfogadott jogszabályból mi maradhat meg, miután Áder János visszaküldte a jogszabályt megfontolásra. Köztársasági elnök ugyanis nem ért egyet törvénnyel, szerinte a jogbiztonság elvére és a „normavilágosság követelményére figyelemmel” a törvény szövege pontosításra szorul a jogrendszerbe való beilleszkedés érdekében.
