Tamási Patrik a street workout, az „utcai gyúrás” ikonikus pécsi alakja. Testnevelő-edző szakon kezdte a PTE-n, de hamar rájött, hogy jövője az akrobatikus elemekben és a szabad stílusú mozgásformákban rejlik. Alig négy éve kezdte, reméli, hogy hazánk, később pedig Európa egyik meghatározó arca lehet ebben a sportban.
– Hogyan kezdődött a sporttal való kapcsolatod?
– 14 évesen láttam egy tévé műsort, amely arról szólt, hogy telefonfülkékről ugráltak, szaltóznak le a srácok. Egyből lementem a játszótérre kipróbálni a látottakat. Igen, pont azt csináltam, amit nem szabad. Voltak is nagy esések, de hatalmas szabadságérzetet adott, hogy egy idő után tudtam uralni a testemet a levegőben úgy, ahogy akartam. Ismerősökből, barátokból, akiket szintén megragadott ez a mozgásforma, hamar összejött egy csapat és évekig együtt edzettünk utána.
– Ez a mozgásforma a parkour. Hogy írnád le a sportot?
– A tánchoz hasonlóan ez egy mozgásművészet. Lényege a haladás, hogy a lehető legkreatívabb, legszebb, leggördülékenyebb mozgással jusson el az ember A-pontból B-pontba, akár falat, kerítést, vagy éppen szabadtéri játékot mászva. Ezt a mozgást lehet fűszerezni szaltókkal, egyéb látványelemekkel.
– Ennek a sportnak is vannak versenyeik?
– Igen, persze! Sőt, 2009-es világbajnokságon is voltam. Az akkori magyar csapattal kijutottunk az X3M Parkouring World Championship nevű világversenyre Berlinbe, ahol freestyle kategóriában másodikok, speedrun kategóriában pedig harmadikok lettünk az összesítettben. Ezzel a helyezéssel a legeredményesebb ország lettünk! Voltak olyan trükkök és mozdulatok is, amiket én csináltam meg először Magyarországon – erre nagyon büszke vagyok.
– Azóta váltottál a parkourről az utcai gyúrásra, és nemcsak versenyző, hanem edző és tanár is vagy. Mit kell tudni a street workoutról?
– Ez saját testsúlyos edzésre épülő látványsport. Úgy kell elképzelni, mint a tornát, de ez nem egy zárt mozgásrendszerben működik, hanem eszközhöz kötött mozgásforma: alapkellékei a nyújtó és a párhuzamos korlát. Szerepelhet benne akrobatika is, de alapvetően húzódzkodásból, tolózkodásból, fekvőtámaszból, függeszkedve lábemelésből és guggolásból áll. A street wourkout egyébként átvesz mozdulatokat a parkourból és a breakdance-ből is. Ha az ember jól csinálja, akkor tökéletes izomfejlesztő, állóképesség növelő és fogyást elősegítő mozgásforma.
– Hogy néz ki egy verseny?
– Első megmérettetésem az Országos Szegedi Street Workout Bajnokságon volt 2014-ben, ahol rögtön második helyezést értem el, egy évvel később pedig szintén elhozhattam az ezüstérmet. A zsűri az erőt, a látványt, a dinamikus elemeket, az összetettséget és a művészi hatást is pontozza. A versenyzők párbajoznak: egy percben bemutatja a tudását, amire az ellenfél válaszol.
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=wJZyKi5AugA” width=”720″ height=”460″]videofelvétel[/su_youtube]
– Gondolom, nem mindenkinek való.
– Dehogynem. Minden sport valamilyen szinten alkattól is függ, de ha valaki engem úgy keres meg, hogy soha életében nem húzódzkodott korláton, vagy 500 méter után kifullad a futásban, én akkor is tudok neki olyan gyakorlatokat mutatni, amivel el tudja kezdeni a munkát.
– Ha jól tudom, az egyetemen most már kurzusként fel is vehetik a hallgatók a street workout.
– Igen. Óraadó tanár vagyok a pécsi egyetemen, és társammal, Rozs Gergellyel tanítjuk a street workout alapjait. A hallgatóknak a kurzuson kívül lehetőségük nyílik hallgatói gyakorlóidő keretein belül velünk edzeni, amivel szintén élnek a diákok.
– Milyen a terveid vannak?
– Rozs Gergellyel jelenleg a Stronga Management-tel dolgozunk együtt, aminek köszönhetően a Barbro és a BioTech USA pécsi arcai vagyunk. Hosszú távú tervem, hogy saját, stabil márkanevet építsek ki, és nem csupán Magyarország, de Európa meghatározó street workout arca lehessek. Ahogy a gördeszkázás Tony Hawk nevéhez fűződik, a street workout fűződjön hozzám, illetve Rozs Gergely barátom nevéhez.
