A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) álláspontja szerint a médiatörvények jelenlegi változtatása remélhetőleg a végét jelentheti a kormány és az Európai Bizottság között e tárgyban folyó vitának. Az MSZP szerint az előterjesztés nem tükrözi az unió kívánalmait, a Jobbik ugyanakkor úgy látja: a módosítás az EU diktátumának eredménye.
A tárca előterjesztését az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága a hétfői ülésén 12 támogató szavazattal, három ellenében általános vitára alkalmasnak találta.
A KIM közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a bizottságnak elmondta: az Európa Tanács és a kormány között zajló tárgyalások tavaly év végén egy elvi megállapodással zárultak, ennek az eredménye az előtermesztés.
Gáva Krisztián beszámolt arról, hogy szigorodnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének jogállására vonatkozó előírások, a változtatás szakmaorientáltabb feltételeket fogalmaz meg. A jövőben az NMHH elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezné ki a kormányfő javaslata nyomán, ezt megelőzően azonban a miniszterelnöknek konzultálnia kell a hírközlés és a média területén működő civil szervezetekkel. Az NMHH elnöke a változtatás után már nem választható újra a kilenc éves mandátumának lejártát követően.
A helyettes államtitkár kitért arra is: az Európa Tanács észrevételét tükrözi a változtatás azon eleme is, amely egyszerűsíti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét az által, hogy a sokak által nem megfelelően értelmezhető kifejezéseket kiveszi a jogszabályból. Ide sorolta a sokoldalúság, a tárgyilagosság, az időszerűség követelményét. Közölte azt is: a magyar mű fogalmának meghatározása az unió audiovizuális irányelvének figyelembe vételével módosul.
A szocialista Mandur László vitatta, hogy az unióval e téren zajló tanácskozás a végéhez ért volna, és hiányolta az erről szóló elvi megállapodás nyilvánosságra hozatalát. Azt kérdezte, az előterjesztés készítésekor kikérték-e az érintett civilek véleményét.
Novák Előd (Jobbik) fájónak minősítette, hogy „ismét az unió diktátumának megfelelően” módosítanak egy jogszabályt, különösen az után – mondta -, hogy a magyarországi bírálatokra nem volt fogékony a kormány. Úgy vélte: a módosítások miatt értelmetlenné válik a médiaalkotmány, különösen a kiegyensúlyozottságot előíró paragrafusok.
Cser-Palkovics András, a bizottság fideszes elnöke úgy értékelte: a módosítások azokat a tartalmi elemeket érintik, amelyekről megállapodott a kormány a felekkel. Szerint Európában is úgy gondolják, hogy a médiatörvény az alapjait tekintve működik.