A jelnyelv oktatása és elsajátítása manapság egyre több embert érdekel, Pécsett is jelentősen több képzés indul, mint évekkel ezelőtt. Ez felkeltette érdeklődésünket, hiszen sokan nem látják hasznát társadalmi szempontból. Utánajártunk: vajon tényleg nagy a kereslet a jelnyelvet tudó szakemberekre?
Magyarországon a hallássérültek száma meghaladja a lakosság 10 százalékát, ide tartoznak a siketek és a nagyothallók is. A magyar jelnyelvet a törvény önálló nyelvként ismeri el, sőt mi több a „beszélők” közössége elfogadottan nyelvi-kulturális kisebbség. Az akadálymentesség ezért rendkívül fontos, szakemberek híján viszont nagyon nehezen megoldott országunkban a hallássérültek zökkenőmentes élete. A változás azonban már Pécsett is érzékelhető, egyesületek és az egyetem is nagy hangsúlyt helyez a szakemberek képzésére és az emberek felkészítésére.
Ha nincs szükségünk rá, mire lehet jó?
– Megismerni egy másik kultúrát, megtanulni egy nyelvet sosem fölösleges. Ráadásul a jelnyelv a világ egyik legcsodálatosabb nyelvrendszere. A legegyszerűbben kommunikálható és bárki számára elsajátítható kulturális és társadalmi hovatartozástól függetlenül – mondja Szabóné Cseri Zsuzsa, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Baranya megyei titkára.
A jelnyelv munkaerő-piaci megbecsültsége ráadásul egyre nagyobb, amellett, hogy teljes értékű nyelvvizsgát ad, bizonyos cégeknél kifejezetten nagy a kereslet a jelnyelvet tudókra.
Hol hasznos?
A jelnyelvi törvény ma már elfogadott, tehát az egyetemi diploma kötelező nyelvvizsga követelményébe is egyszer beletartozhat. Elsajátítása rendkívül kamatozó, a közszférában könnyedén helyet találhatunk magunknak a segítségével. Az oktatásban és egészségügyi ellátás területén bármilyen intézményben elhelyezkedhetünk, ahol jelnyelvhasználók és hangzó nyelvet használók kommunikálhatnak egymással. Ez lehet üzletkötői-, protokoll- vagy, média-tanácsadói tevékenység akár kutatásban, vagy a felsőoktatásban.
– Már 11 éve indítunk tanfolyamokat, melyekre a Munkaügyi Központ, posta, bankok, egészségügy és egyéb terület munkavállalói járnak. Ez azért van, mert a régiónkban is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a siketek és nagyothallók munkaerő-piaci elhelyezkedésére, így a nem hallássérültek munkalehetőségei is bővülnek – teszi hozzá Szabóné Cseri Zsuzsa.
Ezek a képzések indulnak szeptembertől Pécsett:
[box title=”PTE BTK – Jelnyelvi-interkulturális kommunikációs szakértő” box_color=”#ffb894″]
A képzésen való részvétel feltétele az érettségi. 2014. szeptembertől 2015. februárig tart a kurzus, záródolgozat megírásával, és annak védésével zárul. Pénteken és a csoport igényeitől függően csütörtök délután, vagy szombaton lesznek az órák a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, az Ifjúság útja 6-ban. A tanfolyam önköltséges, díja: bruttó 125 ezer Ft. [/box]
[box title=”Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége – Magyar jelnyelv A1, A2, B1 szintű jelnyelvi tanfolyam” box_color=”#91fdbe”]
A heti tanórás akkreditált tanfolyamok 50-60 órát foglalnak magukban. A szeptember első hetétől induló kurzusok A1, A2 és B1 szinteken is elvégezhetők. Az 5-10 fős csoportok önköltsége hozzávetőlegesen negyvenezer forint, mely tartalmazza a tankönyvet, vizsgadíjat és a tandíjat is. A helyszín a SINOSZ Baranya Megyei Szervezete, a Jókai u. 9.[/box]
[box title=”Apáczai Nevelési Központ – Jelnyelvi szakkör” box_color=”#cb9eff”]
Csizi Péter kezdeményezésével indul a szakkör szeptembertől az általános iskolásoknak a pécsi ANK-ban. A délutáni foglalkozásokat Pécs arca, a szépségkirálynő Weisz Fanni fogja tartani, melyeken minden harmadik, negyedik, ötödik és hatodik osztályos tanuló részt vehet heti két órában teljesen ingyenesen. A programról ITT írtunk bővebben. [/box]
