Hosszú évek óta folytatja az Afrikával kapcsolatos kutatásait Tarrósy István, a bölcsészkar adjunktusa. Mint lapunknak adott interjújában elmondta, Magyarországnak és Pécsnek is érdemes egyre szorosabbra fűznie viszonyát a kontinens országaival, ugyanis hatalmas lehetőségek rajzolódnak ki e fejlődő területeken.
– Régen nem hallottunk felőled, aminek oka, hogy egy évig az USA-ban is dolgoztál.
– Fulbright-ösztöndíjjal sikerült kijutnom egy floridai egyetemre, ráadásul a feleségem is tudta odakint folytatni kutatási munkáit, így a gyerekeket is vihettük. Az Amerikai Egyesült Államok Afrika-politikáját ismerhettem meg részletesen az első Clinton-kormánytól napjainkig. Számos cikket és tanulmányt írtam és publikáltam a témában, illetve szereztem komoly tapasztalatokat az USA és Afrika újfent erősödőben lévő kapcsolatáról. Amióta hazatértem visszatértem a régi kerékvágásba: folyamatosan tanítok a bölcsészkar Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékén, írok hazai és nemzetközi szaklapokba és intézem a hazánkban egyedülálló folyóirat, az Afrika Tanulmányok dolgait. Néhány hónapja a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika Főosztályának kérésére a Szaharától délre elterülő afrikai országokban dolgozó magyar nagykövetek munkáját is egyre gyakrabban segítem, mert kikérik az én és a hozzám hasonló területeken dolgozók véleményét is.
– Messze van Afrika, mi dolgunk nekünk ott?
– Kölcsönös üzleti lehetőségekről is szó van, de magyar érdek, hogy az ottani piacokon ismét megjelenjünk. Látható, hogy az utóbbi években nemcsak Kína, az USA, Japán, India vagy éppen Brazília erősítette meg kapcsolatait az afrikai országokkal, hanem olyan hozzánk földrajzilag közeli államok is, mint Csehország vagy Lengyelország. Afrikában jelentős nyersanyagforrások állnak rendelkezésre, a glóbusz legfiatalabb korfájú kontinensén komoly létszámú munkaerő áll rendelkezésre, egymást érik az építkezések. Többek között az IT- és mobilszektor, a mezőgazdaság bizonyos ágazatai, a turizmus mind robbanásszerű fejlődésen megy keresztül – bár az ebola-járvány épp ez utóbbinak nem kedvez. Nálunk rendelkezésre áll részben a szakértelem, részben a vállalkozói tőke ahhoz, hogy legyen keresnivalónk a kontinensen, pláne úgy, hogy a rendszerváltás előtt a kontinens nagy részén jelen voltunk.
– Csakhogy ma éppen, hogy kevés a kapcsolatunk az ottani országokkal.
– Ezért üdvözlendő, hogy a külügyi kormányzat erősíti a jelenlétét nagykövetségek képében, s ezért nagy dolog, hogy egyre több afrikai országból érkeznek egyetemi hallgatók Magyarországra. Előbbiek a befektetésre alkalmas területek szereplőivel veszik fel a kontaktust, utóbbiak pedig – részben magyar identitást is szerezve – otthoni kapcsolataikat tudják bekapcsolni a hazai, akár pécsi üzleti életbe. Ezért érdemes pénzt áldozni az ösztöndíjprogramokra. De például a hazai orvos-utánpótlás számára is képezhetünk afrikai fiatalokat. Az onnan érkező hallgatók ugyanolyan jó szakemberek lehetnek, mint a magyarok, az országunkban maradhatnak, s itt is gyógyíthatnak.
– Bizonytalan a politikai légkör számos országban, így pedig nehéz gyökeret verni odaát.
– Ez egy lassú folyamat, de látszik, hogy Afrikának is a demokratizálódás az érdeke. Hosszú ideje erőfeszítéseket folytat az ENSZ és a világ vezető hatalmai is odaát azért, hogy stabilizálódjanak az országok. Nem fog egyik napról a másikra mindez megtörténni, hiszen mégis csak a helyi, térségi saját döntésekre, lépésekre van szükség, de a fejlődés, az üzletek, hosszabb távú befektetések beindulása szempontjából megkerülhetetlen a folyamat. Kína nem véletlenül rendez csúcstalálkozót az afrikai országok vezetőivel már másfél évtizede. Elképesztő mértékű piacról, kiaknázatlan lehetőségekről van szó a fekete kontinensen, főként azon részein, ahol nemrégiben olajat találtak.
– Pécsi nagykövet dolgozik idén novembertől Nigériában. Ez mit jelenthet a városnak?
– Ternák Gábor ismeri az országot, az egész régiót, éveket élt és dolgozott ott, szakavatott trópusi orvos, egyetemi háttér áll mögötte, tapasztalt. Szerintem a Pécsi Tudományegyetem képes lesz bevonni őt, hogy fejlessze afrikai kapcsolatait. Nagyobb számú hallgatóra, s a velük érkező kapcsolatrendszerre számíthatunk, ezért is működünk együtt. De ugyanerről tárgyalunk a leendő kenyai nagykövettel is, szóval sok előrelépési lehetőség áll előttünk. Szerencsére Afrikában a helyi középréteg erősödésnek indult az utóbbi évtizedben, egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy Közép-Európába, így hozzánk küldjék gyermekeiket. Mivel Pécsett egyre szélesebb az idegen nyelvi képzési paletta, valamint az országban egyedül itt van Afrika Kutatóközpont, ez is vonzóvá teheti képzéseinket.
