A pécsi erőmű megépítendő szalmatüzelésű kazánjai miatt aggódnak a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) tagjai, mondván, azok erdei fákat is felhasználnak majd. A PANNONPOWER szerint ugyanakkor alaptalanok a félelmek. 
A CMM korábban harcolt a tubesi csúcsra tervezett NATO-lokátor ellen, ez ügyben végül az önkormányzati váltás után sikerre vitték a küzdelmet. A zöldek egyik legfontosabb érve a tettyei vízbázis védelmére, az erdők megóvására vonatkozott. Ez utóbbi témában bírálják most az erőművet.
A mozgalom szóvivője, Vicze Csilla úgy véli, bár a cég szerint a szalmatüzelésű kazánhoz egymillió tonna szalmára van szükség, ám a térségben mindössze 700 ezer tonnányi keletkezik, így félő, hogy mecseki fákat is eltüzelhetnek, mivel faapríték feldolgozására is alkalmas az üzem.
A zöldek szerint mindezek mellett a szalma elszállításával, s a termőföldről való kivonásával a föld elveszíti tápanyagtartalmát, illetve meggátolja, hogy a térségben kívánatos mértékű állattenyésztés jöjjön létre. Vicze Csilla hangsúlyozza: a civil kontrollt minden tekintetben szeretnék kiterjeszteni, ugyanakkor a kisebb, 5-10 MW-os kazánok felhúzása ellen nem lenne kifogásuk.
A civil felvetéssel ellentétben Marton Ferenc, a Pannonpower kommunikációs vezetője azt mondja, hogy a szalmatüzelésű blokk éves tüzelőanyag-igénye 240 ezer tonna, ami Európa legnagyobb agrár-piackutató cégének felmérése szerint a régióban keletkező mennyiségnek 15 százaléka. A szóvivő szerint az új blokk kilenctized százalékban lágyszárú mezőgazdasági melléktermékeket, egytized részben pedig energianádat fog tüzelőanyagként felhasználni.
Szerinte a talaj tápanyag-visszapótlását az égetés során keletkező hamu beszállítóknak történő visszaadásával biztosítják, így – az elődeink tarlóégetésével azonos módszerrel – jut vissza a tápanyag a termőföldbe.
Megemlítette: a Civil Kontroll program keretében rendszeresen ellenőrizhetik tevékenységüket, a CMM-en kívül más nagy múltú és jelentős taglétszámmal rendelkező pécsi civil szervezet nem kifogásolta a működésüket. Egy friss közvélemény-kutatás szerint egyébként a pécsiek csaknem 90 százaléka támogatja a megújuló energiatermelést.
Jó ütemben halad a pécsi erőmű új biomassza blokkjának építése
Jó ütemben halad a pécsi erőmű új biomassza blokkjának építése: a legkésőbb 2012 decemberére befejeződő 24 milliárd forintos beruházás készültségi szintje már meghaladja a 60 százalékot – közölte a Pannonpower Holding Zrt. az MTI érdeklődésére.
A Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó társaság tájékoztatása szerint a kazán, valamint a túlhevítő rendszerek megépítésével és nyomáspróbájával a napokban lezárult a kivitelezés látványosabb része. A munkálatok a kazánt kiszolgáló technológiai berendezések létesítésével, azaz az égéshez szükséges levegőt biztosító légcsatorna-, füstgázkezelő-, salakkezelő, a tápvíz-ellátó rendszer, s a kazán körüli járószintek építésével folytatódik.
A bálatároló kivitelezése ennél is előrébb tart: az 5.600 négyzetméteres csarnok készültségi foka mintegy 80 százalékos. Állnak az építmény falai, elkészült a teteje, az ipari padlóburkolata, s megkezdődött a szalmabálákat kezelő logisztikai rendszer daru és szállítópályáinak szerelése is.
A tervek szerint az új blokk próbaüzeme jövő nyáron kezdődik, és legkorábban október végétől, legkésőbb decembertől termel kapcsolt hő és villamos energiát.
A Pannonpower Holding Zrt. október 12-én közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházása eredményeként 2012 végén üzembe helyezik a pécsi hőerőmű új biomassza blokkját.
A jelenlegi 50 megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épülő 35 megawattos blokk a legnagyobb szalmatüzelésű berendezés lesz Magyarországon, Pécs pedig az ország első olyan városa, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergiát szinte kizárólag biomasszából állítják elő. A berendezés évente 200 gigawattóra villamos energiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.
A Pannonpower szerint az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mezőgazdasági mellékterméket, főként szalmát, kisebb részben energianádat felhasználó blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A blokk működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt.
Az új blokk üzembe helyezésével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű kazánja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimálisra csökken a pécsiek függése az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, és nő az ellátás biztonsága. A gázkazánok beindítására csak extrém időjárási körülmények között, mínusz 25 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén lenne szükség.
