B. Róbert ezúttal sem szólalt meg a Pécsi Törvényszéken a 1995-ben elkövetett taxisgyilkosság ügyének tárgyalásán. A bíróság a 16 évvel ezelőtt nyomozó rendőröket is meghallgatna.
A Pécsi Törvényszéken a taxisgyilkosság ügyének tárgyalásán ezúttal is csendben, lehajtott fejjel figyelte az eseményeket B. Róbert, aki két évvel ezelőtt azzal sétált be a rendőrségre, hogy közölje: 1995 decemberében Gál Csilla taxisnőt ő ölte meg.
A szerdai tárgyaláson pszichiáter és pszichológus szakértők véleményét hallgatták meg, akik – a korábbi szakvéleményekhez hasonlóan – nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy a tett elkövetése idején a férfi kóros elmeállapotú lett volna, vagy sem.
A szakértők szerint ugyanakkor feltehetően nem volt elmebeteg, s nem feltétlenül hallhatott hangokat sem, mint ahogy az tudathasadásos, skizofrén betegek esetében lehetséges, annak ellenére, hogy a vádlott korábban azt mondta: a tett előtt a gyilkosság elkövetésére buzdító hangokat hallott.
Kiderült azonban, hogy a visszahúzódó férfinak 1998-ban, a katonaság idején is depressziós, szorongásos tünetei voltak, de akkor is letölthette idejét a hadseregben, mert nem ítélték súlyosnak a problémáit.
A bíróság meghallgatta az ügyben a férfit kihallgató rendőrezredest. Kérdésre válaszolva azt közölte, hogy az ügyben a ’95-ös alapnyomozáshoz képest újabb bizonyíték nem merült fel, így a korábbi bizonyítékok és a beismerés alapján javasolták a vádemelést az ügyészségnek.
A Pécsi Törvényszék szerint ugyanakkor az alapnyomozás illetően is vannak még tisztázandó körülmények, ellentmondások, ezért több, az ügyben korábban eljáró rendőrt, valamint tanút is megidéztek a következő, április huszadikára kitűzött tárgyalásra.
A férfi ügyvédje, dr. Tóth Edit a tárgyalás után újságíróknak elmondta: szerinte sem kizárt, hogy valaki más helyett magára vállalta a bűncselekményt a férfi, s ennek a lehetőségét az elmeorvosi szakértők sem zárták ki.
Tóth Edit arra az újságírói kérdésre, miszerint nem okoz-e nehézséget számára, hogy ügyfele bűnhődni szeretne, azt mondta: neki az a dolga, segítsen az igazságszolgáltatásnak annak érdekében, hogy a tények kiderüljenek – a többi már a bíróság dolga.
Arra felvetésre, hogy az ő személyes meggyőződése szerint ügyfele volt a tettes, azt felelte: mindnyájunknak az az érdeke, hogy a gyilkosságot elkövető bűnhődjön meg, és ne az, aki ártatlan, még ha valamilyen betegségben szenved is.
Az igazságszolgáltatásban dolgozók részéről felmerült az a felvetés is, hogy egyfajta vallási indíttatásból, mások bűnének felvállalása miatt tett beismerést a férfi két évvel ezelőtt. Az ügyvédnő szerint nincs bizonyíték erre, rejtély, miért ismerte el a tettet. Mint mondta, ez nagyon ritka ugyan, de nem egyedi eset, s még beismerő vallomás esetén is fel kell tárni a tényeket.
