Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük: ebben mindenki egyetért. Azonban olyan szokások is vannak szerte a világon, amiket nehéz ehhez a megváltáshoz kötni. A spanyolok csontvázruhát öltenek, a finnek nézik, ahogy nő a fű, a norvégok krimit olvasnak. Összegyűjtöttünk párat a legérdekesebbek közül!
Az biztos, hogy a népszokások, hagyományok jó része a keresztény kultúrkörben Jézus feltámadásához kötődik. Ezek sokszínűsége viszont arra vall, hogy jelentősen elegyedtek a helyi népi szokásokkal, ezek ötvözéseként alakultak ki a mai, néha meghökkentő hagyományok. Több faktor is keveredik: az időjárás, az évszakok „manipulálása”, a szerencse bevonzása és a termékenységi szokások. Emellett persze egészen különleges tradíciók is megjelennek néhol.
Norvégiában illik húsvétkor elolvasni egy krimit (Paaskelkrimmen-t), amit kifejezetten erre az alkalomra adnak ki. Sőt, ilyenkor minden a bűnügyi regényekről szól: a tejesdobozok kartonjain is krimiképregények vannak, megtelnek a könyvesboltok polcai. A furcsa szokás eredete 1923-ra nyúlik vissza, mikor is az újságok címlapján elképesztő bűnügyi sztorik jelentek meg húsvétkor. Noha mindenki azt hitte, hogy tényleg megtörtént esetek, valójában egy könyvkiadó reklámjai voltak.
Firenzében is különleges a húsvét: a belvároson húznak keresztül ökrökkel a Dómhoz vasárnap egy tűzijátékkal megrakott szekeret. A déli mise idején pedig egy fehér galambformát – Colombinát – eresztenek le huzallal a tetőről, ami meggyújtja a „Brindellonét”. A Scoppio del Carrónak hívott hagyomány a 12. századig nyúlik vissza.
A Bermuda-szigeteken Jézus feltámadása van a középpontban, viszont igen sajátos módon értelmezve: sárkányeregetéssel szimbolizálják az ég felé való felszállást. Persze nem akármilyen sárkányok ezek: mindenki kiélheti a maga kreativitását az elkészítésükben. A nap végén a legjobbakat meg is jutalmazzák. Azután vagy elteszik vagy megsemmisítik őket – ami már egyszer felszállt a levegőbe, az metaforája az egyszeri és megismételhetetlen megváltásnak.
A feltámadásra reagálnak a dánok is azzal, hogy az egész halloweeni (halottakra emlékező) szokáskört homlokegyenest megfordítják. A gyerekek reggel járják a házakat és a csokikért, édességekért cserébe szép, díszes, maguk alkotta fűzfaágakat adnak. Dániában úgy tartják, ezek a kis ágacskák szerencsét hoznak a ház lakóira.
Finnországban egy egészen hihetetlen, valószínűleg egyediségében párját ritkító húsvéti szokás él: nyelvrokonaink hagyományosan szeretik nézni, ahogy nő a fű. A tavasz közeledtét jelzi a kihajtás, amikor pedig már kellőképpen nagyra nőtt húsvét idejére, a gyerekek kidekorálhatják díszekkel, kis tojásokkal. Bármennyire is tűnik így aranyosnak, a rairuoho szokása azért elég bizarr.
A spanyolországi Verges városában sem mindennapi tradíciók hódítanak húsvét előtt. Nagycsütörtök éjszakáján a halál táncát járják el a helyiek csontvázjelmezekbe öltözve. Éjféltől kora reggelig tart a félelmetes ünnepség.
