Alig van olyan utca Pécsen, ami annyi izgalmas látnivalót tartogat, mint a Káptalan utca. A történelem hosszú évszázadain keresztül adott otthont a káptalannak, az egyes épületekben a helyi egyháztörténet nagy alakjai fordultak meg. Végigsétáltunk az utcán P. Horváth Tamás pécsi író, önkormányzati képviselő társaságában, aki mesélt az épületek izgalmas múltjáról.
A Káptalan utca első látványossága nyugat felé indulva, a sarkon álló Aranyoskút, amelyről már a középkorban tesznek említést. Már akkor is használták, talán az egyik legbővizűbb kút lehetett Pécsen. Nem véletlen, hogy a várfal védelmében a források és kutak közelébe épültek a káptalan házai. A káptalan a püspök tanácsadó testülete, kanonokokból áll. Pécsett először nyolc, az 1700- as évektől tíz kanonok szolgált a káptalanban. Vezetőjük a nagyprépost, tagjai az őrkanonok, az éneklőkanonok és a mesterkanonokok voltak.
A házaknak azért nincs nevük, nincsenek elnevezve egy-egy híres lakóról mert ha az egyik kanonok meghalt, a rangban következő beköltözött a házába. Volt, hogy az egész káptalan költözködött. Szinte minden kanonok, minden házban lakott, ezért nem lehet rámutatni egyikre sem, hogy ez a Rihmmer, vagy Troll, vagy Koller ház.
Az Aranyoskút mellett áll a mai Zsolnay-múzeum épülete, ami a források szerint a legrégebbi olyan pécsi lakóház (de n
em a legrégebbi épület), ami ma is ugyanebben a formájában áll – először 1324-ben tesznek róla említést a pozsonyi káptalani levéltárban.
Itt, a nagypréposti ház termeiben volt az első magyarországi nyilvános közkönyvtár is, Handó György prépost jóvoltából. A levéltári források szerint egy gazdagon felszerelt kápolna is helyt kapott benne, melynek mára csak az alapjai vannak meg a reneszánsz kőtár udvarában. Szatmári György püspök korában épülhetett, ezt pedig onnan lehet tudni, hogy az épület reneszánsz ablakaihoz hasonlót találtak a püspök által létesített tettyei reneszánsz palotában. Valószínűleg ugyan az a kőfaragó műhely készítette. Az épület teljes déli homlokzatát díszítő freskókról sajnos nem maradt fenn adat.
Ma a Szent Mór iskolaközponthoz tartozik az utca déli oldalán lévő épület, ami hajdan a püspöki énekiskola volt. Dulánszky Ferdinánd püspök megrendelésére Kirstein Ágoston tervei szerint épült, aki a Székesegyház mai arculatának kidolgozója, Schmidt Frigyes építészprofesszor mellett dolgozott a 19. század végén. Az énekiskola célja a székesegyházi liturgia fényének emelése volt, és ez annyira jól sikerült, hogy az itt alkalmazott szolfézs-metódust még maga Kodály Zoltán is elismerte.
A Hunyadi utca kiszélesítésekor az épület keleti oldalát „levágták”.
Ma a Vasarely-múzeumnak ad otthont a Káptalan utca 3-as szám alatt az az épület, ami a neves pécsi építész, Piacsek József tervezett a káptalan kérésére. Mivel Ferenc király tíz főben határozta meg a kanonok létszámát, itt pedig csak hat ház volt, sürgősen fel kellett húzni még egyet.
Neves személyek laktak itt, többek között Troll Ferenc prépost, akinek sokat köszönhet a püspökség: nagy adakozó volt, az első pécsi árvaházat is neki köszönhetjük, és felfigyelt a tehetséges Kiss György szobrászművészre, segítette a taníttatását – aki később nem akárhogy hálálta ezt meg.
A Káptalan utcai Kőkert kapuján belépve az utca legrégebbi épületét pillantjuk meg. Az épületet a levéltári adatok szerint 1730-ban építtették, de az ásatások folyamán gótikus ablakok is előkerültek.
Szembetűnő a környező épületek nagy mérete. Erre nem csak a nagyobb személyzet elszállásolása a magyarázat, hanem az is, hogy abban a korban a beszedett adót minden kanonok külön-külön magtárban tárolta, nem egy épületben, mint később, közösen.
Káptalan utca környékén egyébként minden épületben problémát jelentett a vízelvezetés. Sok forrás volt a Mecsekoldalban, a vizet fából készült vezetékeken juttatták a házakba és onnan tovább. Ezek aztán gyakran elkorhadtak, eldugultak, elöntötték az alsóbb területeken fekvő házakat. Cserélni kellett őket rendszeresen. Rengeteget pereskedett ezek miatt a városi tanács és a káptalan.
A Káptalan utca 5-ös szám alatt ma a múzeum igazgatóságot, Schaár Erzsébet Utca című installációját találjuk. Annak idején többek között az a Koller József lakott itt, aki nem csupán könyvtárigazgató, hanem egyháztörténész, nagyprépost, levéltáros is volt. Fiatal korában azzal bízta meg a püspök, hogy utazgasson nyugat Európában és vásároljon meg minden műkincset, könyvet, aminek köze van Pécshez.
A Káptalan utca 6-os számot ma Martyn-házként ismerjük, hiszen a pécsi festőmester itt dolgozott egészen haláláig. Martyn Ferenc hajdani műhelyét 1843-ban építtették Kirstein Ágoston tervei alapján. A homlokzaton Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai láthatóak, ezek Kiss György szobrászművészhez köthetőek. A művész, hálából, amiért Troll Ferenc prépost kitaníttatta, ingyen készítette el az alkotásokat. A ház homlokzata is szívességből, szintén teljesen ingyen készült el, Kirstein Ágoston mondott így köszönetet Trollnak a pénzügyi támogatásokért.
