Az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány együttműködésében készített kutatás megmutatja, hogy hazánk különböző részein mennyire elégedettek a lakók, és milyen összefüggés van a jóllét és az életkor, a családi állapot vagy éppen az iskolázottság között.
Pécsett 2015-ben átlag alatti volt a boldogságszint, míg 2017-ben már az országos átlag feletti értéket mutatott. Bár Győrhöz képest még mindig sokkal alacsonyabb a boldogság szintje, más magyarországi nagyvárosoknál jobban, vagy nem sokkal rosszabbul állunk a kutatások szerint.
A közhiedelemmel ellentétben nem olyan búskomor nép a magyar, mint azt sokan hiszik – derül ki a Magyar Nemzet kapcsolódó cikkében, melyben a legújabb kutatási eredményeket részletesen bemutatták.
Az egyedülálló összeállításhoz több mint hét és fél ezer 17 és 88 év közötti nőt és férfit kérdeztek meg arról, hogy mennyire érzik kielégítőnek az életüket. A kutatás kiterjedt az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét, valamint a mentális egészség megállapítására is. A 2018-ban megkérdezettek minden régióban boldogabbnak mondták magukat, mint a 2017-es mintában szereplők.
A boldogságszint emelkedése a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a legmarkánsabb, míg Közép-Magyarországon a legkisebb mértékű, a magyar lakossági átlag alá került.
A nemrégiben bemutatott boldogságtérképről kiderül, hogy a nők országos szinten boldogabbak a férfiaknál, és az is, hogy Tatabányán a legelégedettebbek az emberek. Minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói és a párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok a kutatási adatok alapján.
Az idei évi felmérés még tart, IDE kattintva kitölthetjük a kérdőívet.
