Magyarországi és határon túli magyar lakta testvérvárosok együttműködését javasolta a nemzet kenyere kezdeményezés jövő évi folytatásaként Korinek László ötletgazda hétfőn Pécsen.
A jogászprofesszor az idén első alkalommal tartott nemzet kenyere akciót értékelő sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta: a testvérvárosok összeönthetnék saját lisztjüket, s ebből készülhetne a közös kenyerük augusztus 20-ra. Ezáltal a nemzeti összetartozást, összefogást jelképező kezdeményezés nemzeti és helyi szinten egyaránt megvalósulhatna.
Korinek László hangsúlyozta: a hazai és a határon túli területeken felajánlott gabonából ettől függetlenül jövőre is szeretnék elkészíteni a nemzet kenyerét, de a sütés, illetve a központi ünnepség helyszínéről még nem született döntés.
A jogászprofesszor emlékeztetett arra, hogy az idei felhívásra több mint háromszáz hazai és határon túli magyar lakta helyről tíz tonna búza érkezett a nemzet kenyeréhez.
A gabona nagy részét Szigetváron, kisebb hányadát Mohácson egy rekonstruált XVIII. századi vízimalomban őrölték meg, az így kapott lisztet pedig összeöntötték. A nemzet ötkilós kenyerét több nagy kenyérrel és ötezer kiscipóval együtt egy pécsváradi sütőüzemben sütötték ki augusztus 20-án, hat tonna lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánlottak fel, hogy a szervezet által gondozott 2300 árvának készítsenek belőle kenyeret.
Kittkáné Bódi Katalin a Pécsi Jótékony Nőegylet elnöke a sajtótájékoztatón közölte, hogy a kiscipók értékesítéséből befolyt 1,1 millió forintból augusztusban és szeptemberben 130 gyerek napközi ellátását, meleg ebédjét biztosították.
Korinek László a megvalósítást segítő számos felajánlás, támogatás kapcsán megjegyezte, nem gondolta volna, hogy „ennyi jó ember él közöttünk”. Elmondta, azóta is sokan megállítják az utcán, és azt kérdezik, hogy a textilesek, vagy például a faiparosok a jövőben milyen módon tudnának bekapcsolódni a programba.
Az ötletgazda megjegyezte, jövőre annyi búzát szeretnének összegyűjteni, amennyi a dévai Szent Ferenc Alapítvány mintegy hatvan házában élő gyermek évi teljes ellátásához szükséges.
Böjte Csaba, az alapítvány elnöke nem tudta megmondani, várhatóan mennyi kenyérre lesz szükségük. Mosolyogva annyit jegyzett meg, hogy sokra, mert az erdélyi magyarok amúgy is sok kenyeret fogyasztanak. Egyben jelezte, nemcsak a nemzet kenyerének lisztjét, hanem a korpát is elfogadnák, a magyar származású árvák ellátásához ugyanis sertéseket is tartanak.
