Pécsett a napokban nyitotta meg kapuit a Nappali kistestvéreként elhíresült Reggeli. A reggelizővel egybekötött kávézó valóban hiánypótló, ehhez mérten az ipari stílusban berendezett vendéglátóegység erősen startolt, a város egyik kedvenc helye lehet. Tesztelő brigádunkkal lecsaptunk, hogy megkóstoljuk, tényleg olyan finomak-e a fogások mint ahogy híresztelik.
Első tesztelő – zabkása friss gyümölcsökkel, chai tea
Zabkását kértem friss gyümölcsökkel, ami egy elcsépelt, unalmasnak is nevezhető reggeli kaja, de ha jól csinálják, igazán fel tudja dobni az ember napját. A Reggeli zabkásája ezt meg is tette. Semmi extra körítés nincs, finom puha, de nem szétmálló állagú kását kaptam, ami köszönhető annak is, hogy apró szemű kásából készült, nem a nagyobból. A szezongyümölcsöket nem spórolták ki, az eper és az alma nemcsak díszítette, hanem üde ízekkel dobta fel az egyébként nem agyonédesített kását. Az édességet elintézte a kása mellé löttyintett kevéske lekvárszerűség, amit én édesebbnek éreztem a kelleténél.
A kása mellé egy ázsiai fekete teát, chai teát ittam tejjel, ami tökéletes volt. A hely tágas, szinte túl tágas, elférne még pár asztal. Letisztult, minimalista, puritán a belső, az egyszerűség és a „kevesebb több” európai trendjét követve. Aki rá tud szánni egy ezrest napi reggelijére, az feltehetően szívesen jön ide, de aki nem, annak is egyszer érdemes meglátogatnia a Reggelit.
Második tesztelő – háromtojásos rántotta salátával és pirítóssal, latte macchiato
A Reggeli már első látásra rengeteget ad: a látványkonyha, de az olajozottan működő rendelési rendszer is rendben van. A pulthoz érkező vendég rendel, kap egy számot, helyet foglal, fizethet azonnal vagy az étkezés végén is. A séf és a barista a szemünk láttára dolgozik, a felszolgálók az orrunk előtt facsarják a friss gyümölcslevet.
Nem csak az alapanyagokat válogatják meg, a pultosok megkérdezik, milyen pörkölésű kávéból kérem a lattém, de figyelnek a környezettudatosságra is, a szalvéta újrahasznosított, ahogyan az elviteles kávés pohár, a dobozok, a szívószálak, az evőeszközök. Az üzleten belül még szelektív kukát is találunk a mosdónál. Fantasztikus, hogy van gyereksarok, kevés pécsi vendéglátóegység mondhatja ezt el magáról, egyedül én nem a bejárat mellé, a lépcsőkhöz tettem volna.
Egy latte macchiatót ittam, hozzá egy háromtojásos rántottát kértem salátával és pirítóssal, ami elsőre kicsi adagnak tűnt, de ezúttal is bebizonyosodott, hogy nem a méret a lényeg, hanem a minőség. Az árak pont az árérzékenységi határon táncolnak, ettől függetlenül azt gondolom, hogy ha nem is minden nap, de igenis érdemes itt reggelizni, végre egy hely, ahol egészséges reggelit fogyaszthat az ember!
Harmadik tesztelő – bundás kenyér, cortado, Löket
Türelmetlen izgalommal vártam a hely megnyitását. Nem is csalódtam: hatalmas a tér, kedves és gyors a kiszolgálás, egyedi a reggeli kínálat. Egész nap itt tudna ülni az ember, olyan hangulatos. A „zöld fal” tele növénnyel, az újrahasznosított elviteles dobozok és a szemünk láttára készülő friss gyümölcslé mind megfogják az embert.
Az étlapra tekintve egyből kiszúrtam a bundás kenyeret, amit úgyis ritkán készítek otthon, így azt választottam salátakörettel, mellé egy ízletes cortadót és egy Löket fantázianevű frissen facsart gyümölcslevet kértem. Az igazán merész narancs, gyömbér és chili ízkombináció nagyon tuti, a kedvencem lett rögtön, a cortado viszont sajnos túl forróra sikerült, várnom kellett vele, hogy meg tudjam inni. Az adag bőséges volt, ár-érték aránya optimális, így biztosan sokszor útba ejtem még az új Király utcai helyet.
Negyedik tesztelő – amerikai áfonyás palacsinta, Napfény
Végre egy hely, ahol az ember lánya egészséges reggelit tud fogyasztani a belvárosban, és nem a pékségek kínálatára kényszerül. Jó, hogy ilyen tágas a hely, nem egymás hegyén-hátán vannak az asztalok, kicsit az egyetemi aulákra emlékeztetett, annyi különbséggel, hogy itt lehet jókat enni és inni. A kínálat szerintem abszolút rendben van, az ár viszont az ingerküszöb felső határát súrolja.
Habár nagyon ízletes volt az amerikai palacsinta, amit ettem, valószínűleg nem költenék minden nap ennyit a nap első étkezésére. A berendezésből a lámpák és a virágos „ketrec” tetszenek a legjobban, nagyon kellemes hangulatot árasztanak. A palacsinta kiváló volt és az adag is bőven elegendőnek bizonyult, habár első ránézésre voltak kétségeim. A hozzá fogyasztott gyümölcsdzsúsz, a Napfény pedig tényleg friss gyümölcsökből készül, ami igazi ritkaság számba megy manapság, no, meg az is, hogy nem kell érte mélyen a zsebünkbe nyúlni.
