A felszámítható kamatok és a teljes hiteldíjmutató (thm) lehetséges maximumának korlátozásáról döntött az Országgyűlés hétfőn, így azok mértéke a jövő évtől nem lehet 24 százalékponttal több a jegybanki alapkamatnál. Kivételt jelentenek a magasabb kockázatú és költségű áruhitelek, illetve a hitelkártyához kapcsolódó kölcsönök, amelyeknél ez a korlát magasabb.
A parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatát 266 igen, 1 nem szavazattal és tartózkodás nélkül fogadta el a Ház.
Eszerint ha magánszemély ad kölcsönt másnak, a kamat nem lehetne több a – jelenleg 6 százalékos – jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékénél. A polgári törvénykönyv módosításával január 1-jétől az ennél nagyobb mértékű kamat semmis.
Rögzítették azt is, hogy pénzügyi intézmény nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek teljes hiteldíjmutatója 24 százalékponttal több, mint a jegybanki alapkamat. Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, valamint – a gépjárműk kivételével – a tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön thm-je legfeljebb 39 százalékponttal haladhatja meg az alapkamatot, vagyis a jelenlegi kamatszint mellett maximum 45 százalék lehet.
Orbán Viktor miniszterelnök még szeptemberben, az őszi parlamenti ülésszak első napján, az országvédelmi akcióterv ismertetésekor jelentette be: azt javasolják, hogy 30 százalékos thm felett ne lehessen hitelt nyújtani, valamint hogy kezdeményezik a kamatszámítás átláthatóbbá tételét, a devizahitelek referenciahozamhoz kötött kamatmegállapításának bevezetését.
A kamatszámításakor az adott naptári félévet megelőző utolsó nap érvényes jegybanki alapkamat lesz irányadó a félév teljes idejére.
Emellett a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a bankoknak a kamat változását vagy referencia-kamatlábhoz kell kötniük, vagy a kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott – 3, 5 vagy 10 éves – periódusok alatt rögzíteniük kell.
A referencia-kamatláb forinthitelnél a 3 vagy 5 éves állampapírok átlaghozama, illetve a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), euróhitelnél és euróalapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi Euribor (Európai irányadó bankközi kamatláb), svájcifrank-hitelnél és svájcifrank-alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.
Állami támogatású lakáscélú hitelek esetén a kamat meghatározásának szabályait a támogatásról szóló kormányrendeletek tartalmazzák.
Döntött a Ház arról is, hogy a pénzintézetek jelzáloghitel-szerződésnél a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthatnak fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamatjellegű díjat vagy költséget, és nem kínálhatnak korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.
Az új – a jövő év első napjától érvényes – szabályok szerint a 2012. január 1-je előtt kötött, egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződés esetében a pénzintézeteknek 2012. május 31-ig egy alkalommal lehetővé kell tenniük a szerződés módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy a kontraktus megfeleljen a most elfogadott törvényben meghatározottaknak.
Ugyancsak a gazdasági bizottság javaslatát – 253 igen, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodással – elfogadva a Ház úgy határozott, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének lehetőségét kiterjesztik a lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezőkre is.
Az előterjesztő a végtörlesztés kiterjesztését a lakáscélú pénzügyi lízingügyletekre azzal indokolta, hogy a lakáscélú devizahitelezés hátrányos következményeit elszenvedő, kiszolgáltatott csoportok mindegyike élhessen a végtörlesztés lehetőségével.
A módosítás értelmében az ügyfelek díjmentesen kaphatnak tájékoztatást a végtörlesztés várható összegéről, de ez nem minősül végtörlesztési igénybejelentésnek. Emellett pontosították a központi hitelinformációs rendszerhez kapcsolódó adatkezelési és tájékoztatási szabályokat, hosszabb időt biztosítva az adatok feltöltésére.
