Vannak, akik soviniszta húspiacnak bélyegzik, mások az egyetlen őszinte ismerkedési platformként tekintenek rá. Bár a randiappok térhódítása nem újdonság, a Tinder sikere látszólag évek óta töretlen, ez idő alatt temérdek ciki sztori és digitális tündérmese született az alkalmazásnak köszönhetően. Az izgalmas történeteket elsőként az ex pécsi Tóth Anikó Dóra, kreatív szövegíró szedte csokorba Jobbra húzott történetek című riportkönyvében.
– A Tinder-korszak előtt még Pécsen éltél. Hogy emlékszel a városra?
– Középiskola után felvételiztem a Pécsi Tudományegyetemre esztétika, filmelmélet és filmtörténet szakokra. Bár nem hangzik egy piacképes tudományterületnek, rengeteget kaptam ettől a várostól és az egyetemtől. Ahogy a gondolkodásmódomat formálták, amiket tanultam, azok egyértelműen előrevittek az életben. Jelenleg kreatív szövegíróként dolgozom Budapesten, szóval a kreatív vonal abszolút megmaradt.
– Mikor találkoztál először a Tinderrel?
– Körülbelül két évvel ezelőtt, egy csúnya szakítás után regisztráltam magam Tinderre. Az önbizalom újraépítgetése és a búfelejtés olyannyira jól sikerült, hogy rögtön az első fiúval, akivel a Tinder segítségével randiztam, fél évig együtt voltunk, és azóta is jó barátok vagyunk. A kapcsolat alatt persze leiratkoztam, de a szakítás után újra felmentem az online társkeresőre. Néhány kevésbé sikeres randi után pedig rám talált a Tinderen a párom – aki most már történetesen a férjem.
– Ezek szerint korábban ismertétek már egymást?
– Tizennégy évvel ezelőtt a Stunczorgó nevű pécsi kocsmában ismerkedtem meg a mostani férjemmel, méghozzá egy Depresszió koncert alatt. Már hallottam korábban róla mivel imádtam, ahogy dobol, ezért amikor belépett a kocsmába, minden bátorságomat összeszedve odamentem hozzá. Akkor nem történt köztünk semmi, tizennégy évvel később azonban az egyik legjobb barátja fent volt a Tinderen, így végül rajta keresztül jöttünk össze.
– Azóta össze is házasodtatok.
– Az első pillanattól kezdve természetes volt a kapcsolatunk, tudtuk, hogy megtaláltuk, amit mindig is kerestünk. Két hét után bemutatott a családjának, a harmadik héten én őt, három hónap múlva megkérte a kezem, kevesebb mint egy éven belül pedig össze is házasodtunk. Azóta is minden nagyon mesés vele.
– Akkor ő a „tökéletes” férfi?
– Igen! Igencsak tudatosan csinálom az életemet, ebből kifolyólag összeírtam egy elég komoly listát arról, hogy milyen pasit szeretnék. Negyvenhét pontos listát készítettem, szinte csak belső tulajdonságokkal. Dobogós helyen vannak a vicces, kreatív, jólelkű jellemvonások. A párom negyvennégy és félnek megfelel, ebből is rögtön tudtam, hogy ő az, akit keresek!
– Bár az online társkeresés valamennyiünk életét átszövi, mégsem született még magyar nyelvű riportkönyv a randiappok sztorijaiból. Honnan jött az ötlet?
– Igazából leginkább a szerencsének köszönhető. Korábban már írtam mesekönyveket, melyek máig ott lapulnak a fiókomban. Hiába küldözgettem el kiadókhoz, nem reagáltak rá. Úgy döntöttem, hogy stratégiát váltok, ekkor kezdtem el pályázatokat nézegetni az interneten. Ráakadtam egy riportkönyvíró pályázatra, amire el is küldtem az ötletem.
– Nyertél?
– Több könyvet publikálnak ezen belül. Nekem is kiadták volna a könyvem a pályázaton keresztül, de végül úgy döntöttem, hogy nem szabad kiengednem az irányítást a kezemből, így a szerzői kiadást választottam. Én kerestem szakembereket szerkesztésre, grafikára, és én csinálom a terjesztést is.
– Mik voltak a tapasztalataid, amikor Tinderes történetek után kutattál?
– Ami leginkább meglepett, az az, hogy mennyire könnyű sikertörténeteket találni. Azt hittem, sokkal nehezebb lesz, illetve, hogy túlsúlyban lesznek a ciki sztorik, de ahogy tapasztalom, rengetegen jöttek össze a Tinderen keresztül.
[su_quote]
Az online társkeresés nem árul zsákbamacskát, csak a fölösleges köröket hivatott lerövidíteni, vagyis olyan kérdésekre alapból megadja a választ, melyek amúgy is kiderülnek az első randin.
[/su_quote]
– Nem gondolod, hogy ezek a fölösleges körök borzasztóan fontosak? A másik reakciói, az első benyomás, a testbeszéd. Ehelyett egy ügyesen megkomponált kép alapján választunk.
– Ha belegondolsz, tényleg csak a fölösleges köröket tudhatjuk le ezekkel a randiappokkal. A Tinderezők nyitott lapokkal játszanak, és szinte azonnal kiderül, hogy valaki csak szexet akar, vagy komoly kapcsolatot. Emellett azt vettem észre, hogy a Tinderen nem hazudnak az emberek a céljaikat és tulajdonságaikat illetően. Akkor kezdődnek a játszmák, amikor személyesen is találkoznak.
– Elárulsz néhány részletet a könyveddel kapcsolatban?
– Azokat a történeteket, melyek szereplői máig együtt vannak, mind a két nem szemszögéből megírtam. Általában egy történetet egy aspektusból hallunk, emiatt izgalmas különbségeket mutathat ugyanaz a sztori, két különböző szemszögből. Ezen kívül van benne egy homoszexuális történet is. Az emberek nem gondolnák, hogy melegek is használják, hiszen ez csak egy box, amit bepipálsz, hogy kiket keresel; férfiakat vagy nőket.
[su_note note_color=”#ff768c”]
Tóth Anikó Dóra Jobbra húzott történetek című kötete már megvásárolható, pécsi könyvbemutatója pedig szeptember 9-én lesz délután 4-kor, a Made in Pécs Caféban.
[/su_note]
