A napokban került fel a Facebookra egy videó, amelyen egy teljesen mozgásképtelen ember motoros kerekes ággyal járja Pécs utcáit. Sok meglepő és megdöbbentő véleményt váltott ki, mi megkerestük Dékán Alexát, aki mozgáskorlátozottként maga is át tudja érezni az érintett úr helyzetét.
A napokban került fel a Facebookra egy videó, amin az látható, hogy egy úr egy elektromotoros ággyal közlekedik Pécs belvárosában és kel át a Bajcsy-Zsilinszky út és a Rákóczi út kereszteződésében. A videót sokan látták, és sokan nem is értették. Egy balliberális pécsi blogon szerdán például hosszas, nehézkes találgatást lehetett olvasni arról, hogy vajon az úr honnan jött az ággyal, hova indult, hogy esetleg megszökött egy kórházból. Ráadásul még abba is belemegy a szerző, hogy vajon mennyire veszélyes, vagy szabályos-e az, hogy a beteg úr egymaga közlekedik ilyen „szürreális módon” a városban. Később aztán valaki helyreigazította: az úr a családjával volt. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a cikk végén a szerző reményét fűzi ahhoz, hogy az úr az útján nem szenvedett vagy okozott balesetet.
Tény, hogy Pécsett nem számít mindennapos látványnak egy ilyen speciális motoros, joystickkel irányítható betegágy, de ettől az még alapvetően nem más, mint egy elektromos kerekesszék, csak az ilyen eszközöket olyan betegek használják, akik ülni sem tudnak.
Az eset kapcsán megkerestük a 18 éves kora óta kerekesszékben élő, teljesen lebénult Dékán Alexát, aki azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az embereket érzékenyítési programok és népszerű blogbejegyzései keretében ismerteti meg a kerekesszékesek és a bénultak életével. A pécsi nő lapunknak elmondta, hogy természetesnek tartja a kíváncsiságot, de találgatások helyett azt érezné inkább korrektnek és tisztességesnek, ha a szerző személyesen kérdezte volna meg ezekről az urat.
– Nagy örömmel értesültem a hírről, hogy egy férfi motoros ággyal járta a belváros utcáit. Micsoda bátorságra vall tőle! Hiszen Magyarországon kétkedve fogadja az emberek többsége a megszokottól eltérő fizikai állapot látványát. Nem tudok semmit az illetőről, de feltételezem, hogy nem jókedvében folyamodott egy efféle közlekedési eszközhöz. Láttam hasonlót Budapesten, a fővárosi férfit viszont személyesen ismertem, és tudtam, hogy ő másképp nem tud közlekedni, de a társadalomban ugyanúgy szeretne jelen lenni. Én személy szerint megértem az urat, mert az a legjobb érzés, ha minél több mindent önállóan, segítség kérése nélkül viszünk véghez – mondta Dékán Alexa, majd végezetül hozzátette:
– Vajon mi az egészségesebb, ha otthon ülünk a négy fal közt és bezárkózunk, ha van valami lelki vagy testi problémánk, vagy ha elfogadjuk ezeket, és a körülményeinkhez képest megpróbálunk minél tartalmasabb életet élni? Hiszem, hogy az emberi az, ha elfogadóan, támogatóan állunk a gyengeségét felvállaló embertársunkhoz. Ehhez elég akár egy mosoly is, mely nem kerül semmibe – mondta.
Alexával készítettünk több érzékenyítő videót is, melyekben a kerekesszékesek mindennapjaiba engedett betekintést:
