Tudták, hogy a rendőrség nem vezet kimutatást arról, hogy egyes területenként és járműkategóriánként mekkorák a legnagyobb sebességtúllépések? És azt, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben immár miért nem láthatjuk a hónap csúcs-gyorshajtóit a sajtóban? Utánajártunk és meg is kaptuk a magyarázatokat.
Év elején határozta el lapunk, hogy a rendőrség által biztosított információk segítségével egy – amolyan elrettentő – összeállítást készítünk olvasóinknak. Arra kerestük a választ, hogy 2014-ben mikor és hol történt a legnagyobb sebességgel autós és motoros gyorshajtás Pécsen, lakott területen Baranya más településén, s lakott területen kívül közúton, illetve autópályán.
Az adatokhoz fotókat is vártunk a rendőrségtől, hiszen a testület korábban lelkesen küldte el a sajtónak az ország minden részén az adott megye legnagyobb gyorshajtóiról készített képeket.
Az első válaszra – amelyet a megyei rendőrség küldött meg – öt napot kellett várnunk. Az szerepelt benne, hogy a főkapitányság nem rendelkezik olyan kimutatással, amiből az általunk kért adatok, információk kigyűjthetőek lennének.
Meglepődtünk, de mivel kizártnak tartottuk, hogy ne lenne ilyen adatbázis a rendőrségnél, az országos főkapitányságtól kértünk segítséget. Az ORFK-nak újabb 20 napjába telt, hogy szinte ugyanezt válaszolja: nem vezetnek kimutatást a megengedett legnagyobb sebesség túllépésével kapcsolatos jogsértésekről járműkategóriánként és területi egységenként.
Ezt követően rákérdeztünk a miértre, s hogy ha valóban így van, mi alapján készítenek megelőzési tervet egy-egy szakaszra.
Újabb egy hét után – az első megkeresés után több mint egy hónappal – érkezett meg a válasz, amely szerint az adatok ugyan megvannak a rendőrségnél, de leválogatásuk aránytalan idő- és munkaráfordítást igényelne.
Szerintük versenyhelyzetet teremtenek az információk, nem elrettentenek
Levelükből kiderül, hogy korábban valóban ők maguk biztosítottak a sajtónak fotókat a leggyorsabb mérésekről havi szinten, éveken át a pontos helyszínt, autómárkát, sebességet, bírságot megjelölve. De már felhagytak a gyakorlattal. Úgy tartják, ezek a fotók nem rettentik el a gyorshajtókat, szerintük „az esetekről készült képek publikálása félő, hogy „versenyhelyzetet” teremtene. Negatív üzenetet sugallna és olyan tettek elkövetését generálná, amely veszélyes helyzetet okozna nemcsak a gyorshajtókra nézve, hanem valamennyi, a közúti közlekedésben résztvevő személy biztonságát illetően” – írták.
Arra a kérdésünkre, hogy ha nem vezetnek statisztikát a legnagyobb sebességtúllépésekről városonként, megyénként, mi alapján írnak megelőzési tervet, azt válaszolták az ORFK-nál, hogy a mérlegelési és döntés-előkészítési tevékenységnek nem része a gyorshajtások szerepeltetése a megelőzési programtervben.
[box title=”Publikus adat: kevesebb gyorshajtás, kevesebb bírság” box_color=”#994242″]Egy adatsort azért sikerül kihúznunk a rendőrségtől, megkérdeztük ugyanis, hogy tavaly, tavalyelőtt és három éve hogyan alakult Pécsen és megyeszerte a gyorshajtások száma, s az ezek miatt kiszabott bírságok összege. Baranyában és Pécsen is folyamatos a csökkenés: a megyében 2012-ben még 8500, 2013-ban 6400 közigazgatási bírságot szabtak ki 300, illetve 220 millió forint értékben, tavaly viszont már csak 2400 eset történt és 80 milliós büntetés érkezett. Pécsen három éve 1500, két éve 920, tavaly 770 eset történt. A bevétel a 2012-es 50 millióról a felére esett vissza.[/box]
