Németország szolidaritásának köszönhetően a várakozásokat meghaladó számban érkezhetnek afrikai és közel-keleti menekültek az Európai Unióba (EU) az Európai Bizottság áttelepítési programja révén – mondta a brüsszeli bizottság migrációs ügyekért felelős tagja, Dimitrisz Avramopulosz egy csütörtöki német lapinterjúban. Horst Seehofer német belügyminiszter az uniós biztossal Berlinben folytatott tárgyalása után bejelentette, hogy Németország önként áttelepít 10 200 menekültet Németországba Afrikából és a Közel-Keletről.
Dimitrisz Avramopulosz a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban elmondta, hogy tagállamok eddig 40 ezer áttelepítendő menekült befogadására tettek vállalást, Németország pedig a héten felajánlotta, hogy befogad további több mint 10 ezer olyan menekültet, akik a program keretében érkeznek az EU-ba.
„Ezzel teljesítettük célunkat, és úgy tűnik, meg is haladjuk majd” – mondta az uniós biztos.
A német kormány ismét bizonyította, hogy lehet rá számítani, amikor a tét a nemzetközi szolidaritás – tette hozzá a görög konzervatív politikus.
A brüsszeli bizottság tavaly szeptemberben hirdette meg az illegális migráció visszaszorítását célzó stratégiájába illeszkedő kísérleti programot, amellyel a különösen veszélyeztetett menekülteknek az irreguláris és veszélyes utak helyett biztonságos és jogszerű lehetőséget nyújtanak az Európába jutáshoz, és az EU szolidaritást vállal a közösségen kívüli fogadó országokkal. A tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt az áttelepítésben. A bizottság 500 millió eurót különített el a 2019 októberéig tartó programra.
Dimitrisz Avramopulosz az interjúban arra a kérdésre, hogy – az önkéntes áttelepítési programtól függetlenül – szükség van-e feltétlenül a menekültek tagállamok közötti szétosztását szabályozó kvótákra az EU tervezett új menekültügyi rendszerében, elmondta, hogy a lényeg a felelősségvállalás és a társállamok iránti szolidaritás felmutatása.
„Egyes tagállamok nagyon vonakodnak, kormányaik csak a hazai publikumra figyelnek, és nem Európára”, de a bizottság megpróbálja meggyőzni ezeket a kormányokat – tette hozzá.
Júniusig megállapodásra kell jutni, mert a jelenlegi szabályozás, az úgynevezett dublini rendszer nem működik, és „nem nézhetjük tovább, hogy néhány tagállam egyedül viseli a terheket” – mondta Dimitrisz Avramopulosz, aláhúzva, hogy „nagyobb adag szolidaritásra van szükségünk”.
Mint mondta, az EU migrációs politikája értékeken alapul, de a közös történelmen is. „Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az EU-s polgárok jelentős része olyan menekültek leszármazottja, akik a két világháborúban hazájuk elhagyására kényszerültek” – mondta a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos.
Dimitrisz Avramopulosz és Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke tárgyalása után a német politikus bejelentette, hogy a program keretében 10 200 menekültet telepítenek át Németországba, 4600 főt az idén, 5600 főt jövőre. A kontingenst a koalíciós megállapodás azon kitételének megfelelően telepítik át, miszerint az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell tartani a humanitárius okokból, a menekültügyi rendszer keretében befogadott emberek számát.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország migrációpolitikai és biztonságpolitikai okokból május 13-tól további hat hónapra meghosszabbítja a nemzetközi menekültválság miatt 2015 szeptemberében ideiglenesen visszaállított ellenőrzést Ausztriával közös határszakaszán, a két politikus közösen tett sajtónyilatkozataiban kiemelte: egyetértenek abban, hogy csak akkor lehet visszaállítani a belső határellenőrzés nélküli rendszert a szabad mozgást biztosító schengeni övezetben, ha lehet más módon szavatolni a polgárok biztonságát.
Az „ideális megoldás” a külső határok hatékony védelme – jegyezte meg Horst Seehofer. Az uniós biztos hozzátette: Brüsszel és Berlin egyaránt teljes mértékben elkötelezett az EU-s külső határ védelme és a schengeni övezet normális, belső határellenőrzés nélküli működésének helyreállítása mellett.
