A szakemberek szerint ma feleannyi kutyát visznek veszettség elleni oltásra, mint három-négy évvel ezelőtt. Részben ezen is sprórolnak a gazdák, részben pedig nem törődnek a védőoltással. A fertőzött állatok azonban mindenkire veszélyesek.
– Folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a rendelőnkbe behozott kutyák száma. Nyilván kevesebb lett valamelyest az állatok száma is, de jobban tartok tőle, hogy egyes felelőtlen gazdik az állataikon igyekeznek spórolni – magyarázza dr. Pálfi Dénes, az évi két-háromszáz állatot kezelő kertvárosi állatorvos (képünkön).
Arról, hogy manapság sokkal kevesebben oltatják be kutyájukat, a Magyar Állatorvosi Kamaránál is tudnak, hiszen egymástól távol lévő doktorok is hasonló problémákról számolnak be.
– Kamarai tagjaink beszámolói szerint ma feleannyi ebet visznek oltásra, mint három-négy évvel ezelőtt, pedig a szabályok nem enyhültek: minden három hónaposnál idősebb kutyát kötelező évente vakcinálni ma is – mondja Máté Péter, a Magyar Állatorvosi Kamara titkára.
Bár indokolt lenne, ma sem a közterület-felügyelők, sem a gyepmesterek nem ellenőrzik az ebeket. Ez azonban nem is igen számít, mert ha valakit megharap az állat, a tulajdonost mindenképpen számon kérik. Ha nincs meg a vakcina beadását igazoló bejegyzés az oltási könyvben, akkor akár 120 ezer forintos büntetést is kiszabhatnak a gazdira az állategészségügyisek. A statisztikák szerint egyébként minden negyedik kutyatulajdonost meg is büntetnek ilyen esetben, azaz, ha megmar valakit a kutyája.
Pálfi doktor szerint a féregtelenítéssel együtt mindössze évi 4-5 ezer forintba kerülnek csak az oltások – töredékébe, mint amennyibe az állat havi etetése kerül. Szerinte jövőre lehet előrelépés, ugyanis 2013-tól már minden állatba mikrochipet ültetnek. Januárig ráadásul minden tulajdonosnak gondoskodnia kell a rizsszem méretű kapszula beültetéséről, így a veszettségi oltást eddig mellőzőknek is.
Rosszabb esetben azonban az eddigi kutyások – különösen azok, akik hanyagolták az oltásokat – az utcára teszik kedvencüket, mert később büntethetőek lesznek amiatt is, ha valaki kiszúrja, hogy hiányzik a chip az állatból.
Pécsen ma még csak megbecsülni lehet a kutyák számát, ugyanis nincs egységes rendszer a nyilvántartásukra. A szakemberek úgy számolnak, hogy a városokban minden ötödik-hatodik lakosra jut egy eb. Pécsen tehát körülbelül 20-30 ezer kutya élhet. Ha pedig igaz, amit az orvosok állítanak, akkor körülbelül 10-15 ezer potenciálisan fertőzött, akár veszett kutya is kószálhat a városban.
[frame]Zombivá változhat a házi kedvenc
Ha felmerül a fertőzés gyanúja, az állat az adott fajra jellemzőtől eltérően viselkedik: a kutya és a macska támadó és rendkívül agresszív lesz, de a vadállatok (például a rókák) szelíddé válnak. Ha ember kapja el a veszettséget, például harapással, akár egy évig tartó lappangási időszakot követően is lehetnek tünetek. A betegség általában mentális depresszióval kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, intenzív nyálfolyás, a megmart végtagban jelentkező erős görcsös fájdalom, nyelési görcsök lépnek fel.
A fertőzés halálos is lehet, lebénulhat a szív és a légzőszervek is. Hazánkban legutóbb a kilencvenes években regisztráltak ilyen eseteket; akkor ketten belehaltak a veszettségbe. [/frame]
