A tervek szerint 2016 januárjától 25 százalékkal emelkedhet az egyetemi tanársegédek, s 32 százalékkal az adjunktusok bére. Ez a Pécsi Tudományegyetemen több száz oktatót érint, ők több tízezer forinttal magasabb fizetést vihetnek majd haza.
A tervezett béremelés jelentős számú oktatót érint a Pécsi Tudományegyetemen. Összesen közel háromszáz tanársegéd és több mint 450 adjunktus dolgozik a PTE-n. Közülük legtöbben a Klinikai Központ állományába tartoznak (97 tanársegéd és 83 adjunktus), de jelentős az adjunktusok száma a Bölcsészettudományi Karon (91 fő) és az orvoskaron (78 fő) is.
– A tanársegédek az eddigi bruttó 174 920 Ft helyett a béremelés után bruttó 218 650 Ft-ot kereshetnek majd, amelynek a nettója valamivel több mint 143 ezer forint. Az adjunktusok esetében a nettó jövedelem 189 – 200 ezer forint között lehet majd az emelést követően, attól függően, hogy adjunktus I., II. vagy III. munkakörbe tartozik az illető – ezt az határozza meg, hány évet töltött el adjunktusként a felsőoktatásban – közölte érdeklődésünkre Kottász Gergely, az egyetem sajtóreferense.
Mint megtudtuk, átlagosan mintegy 157 ezer forint volt a bruttó jövedelemben a tanársegéd és a docens közti fizetéskülönbség – bár ez két kategóriányi ugrást jelent, míg az adjunktusi és a docensi bér között ez a bérkülönbség 100 ezer forint körül mozog.
Nyilvánvaló, hogy a januártól tervezett béremelés után csökkenhetnek ezek a különbségek, ami a tanársegédeknek és az adjunktusoknak kedvez, a docensi és egyetemi tanári beosztásban lévőket ez most nem érinti.
Az egyetemi tanárok számára 2018-ra ígérnek bérnövekedést, ami akár feszültséget gerjeszthet a különböző kategóriákban dolgozók között.
– Az oktatásért felelős államtitkárság béremelési stratégiája szerencsére a mostani emeléssel nem ér véget, bár a 2018 egy kicsit még távolinak tűnik. Talán szerencsésebb lett volna egy közelebbi céldátumot kijelölni a bérfeszültség elkerülésének, megelőzésének érdekében – hangsúlyozta a szóvivő.
A tervbe vett béremelésnek más jótékony hatása is lehet, például maradásra bírhatja az oktatókat, így csökkentve elvándorlásukat.
– Mindenképpen ez volt a célja ezzel a béremeléssel a kormánynak, és reális elvárás lehet, hogy ezek után csökkenjen a fiatal értelmiségi réteg elvándorlási hajlandósága. Ez például már egyértelműen kimutatható az egészségügyi területen, de a közoktatás felé is már többen érdeklődtek, és választottak tanári pályát az életbe léptetett pedagógus életpályának köszönhetően.
Az EMMI-től származó adatok alapján a 2011-ben indult rezidens-támogatási programmal országosan több mint 2500 fiatal orvost és gyógyszerészt sikerült itthon tartani.
– Szükség van tehát az ilyen és ehhez hasonló béremelésekre, ösztöndíjakra, mert a Pécsi Tudományegyetemnek is számos tehetséges fiatal oktatója és kutatója van, fontos lenne, hogy számukra versenyképes alternatívát jelentsen az intézményben maradás a csábító hazai és külföldi lehetőségekkel szemben – tette hozzá Kottász Gergely.
