Dr. Bereczkei Tamás személyében új dékán irányítja július elsejétől a PTE bölcsészettudományi karát. A professzort egyebek mellett terveiről, a fakultás jövőjéről, valamint a bölcsészdiploma munkaerő-piaci értékéről kérdeztük.
A biológusként diplomát szerző, majd filozófiából doktorált, jelenleg a pszichológiai tanszéket vezető Bereczkei Tamást nagy többséggel választották a pécsi bölcsészettudományi kar dékánjává.
– Sokáig gondolkodtam, de sokan megkerestek, hogy induljak, ami jó érzéssel töltött el, így beadtam a pályázatomat. Ez arra sarkall, hogy megfeleljek a felém irányuló elvárásoknak. 35 éve vagyok tudományos kutató, új kihívásként élem meg a dékáni posztot, ami persze bonyolultabbá, ugyanakkor változatosabbá is teszi az életemet.
A dékán szerint a karra jellemző sokszínűség előny, ugyanakkor hátrány is a fakultás számára.
– Ez nem egy kis létszámú, kompakt kar, mint amilyen a közgazdaság-tudományi vagy jogi kar, ahol kevesebb képzés zajlik egy kisebb létszámú, koherens oktatói gárdával. Nálunk több mint háromszáz munkatárs dolgozik, több mint ötezer hallgató jár hozzánk, több mint félszáz képzést folytatunk, s több mint húsz alapszakra jelentkezhetnek a fiatalok – mondta.
A sokszínűség egyben egyfajta hátrány is, hiszen nagyon nehéz összefogni az irányítást, viszont sokféle lehetőség van a kiugrásra. Jelen pillanatban olyan húzószakjai vannak a karnak, mint például a pszichológia, de erősíteni szeretnék a levelezős képzéseket és az osztatlan tanárképzést.
– Ezekre komoly igény mutatkozik, s nem mellesleg a hallgatói létszám növekedését és pluszbevételeket is generálhat – tette hozzá.
A kar irányítója emellett a szakirányú (graduális és posztgraduális) képzések számát is növelné, csakúgy, mint a külföldi hallgatók létszámát. Jelenleg a Bölcsészettudományi Karon több mint kétszáz külföldi diák tanul angolul politológia és pszichológia szakon, de utóbbin ősztől már német nyelvű képzés elindítását is tervezik.
– A bolognai rendszerben bevételeink nagy része a hallgatói normatívából származik. Ezért egyetlen lehetőségünk a stabilitás megőrzésére és az esetleges fejlesztésekre a hallgatói létszám növelése – vélekedett.
A professzor dékáni programjában is szerepelt, hogy az eddig meglévő, de nem működtetett kari folyamatokat fel lehet pörgetni, például a pályázati rendszer fejlesztésével.
A kormány által a Modern Városok Program keretében a PTE számára biztosított 24 milliárd forintból elsődleges infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg a közeljövőben, amelyekből a bölcsészettudományi kar sem marad ki.
– A legnagyobb beruházás a csúnya, szocreál B épület emeletráépítése lesz, ahol idegen nyelvű képzési központot alakítanánk ki, ahová nem csupán a bölcsészettudományi kar, hanem a természettudományi kar hallgatói is járhatnak. Emellett új laborokat hoznánk létre, s a Rókus utcai tömb felújítására is sor kerülhet.
A fejlesztések a pécsi bölcsészdiploma értékét is növelhetik. Külföldön egyre több vállalat alkalmaz bölcsészeket különböző stratégiai feladatok megoldására, hiszen másként gondolkodnak, mint az üzleti világban járatosabb közgazdászok vagy menedzserek. Bereczkei professzor szerint Magyarországon is tapasztalható már az effajta gondolkodás térnyerése.
– Alapvetően optimista vagyok, szerintem itthon is lesz ilyen fajta áttörés. Ki hitte volna 25-30 éve, hogy vállalatok pszichológusokat alkalmaznak, ma pedig már a rendőrségtől kezdve számos cég alkalmaz lélekgyógyászokat. A hallgatói létszám csökkenését bizonyos szakokon – például a nyelvszakokon – nem igazolja vissza a társadalmi szükséglet. A francia tanszéken viszonylag kevés hallgató kezdi meg tanulmányait, de akik végeznek, azok szinte rögtön el tudnak helyezkedni. Nem csupán az oktatásban, hanem francia-magyar vegyesvállalatoknál, a gazdaság, vállalatirányítás területén. A francia tanszék jelenleg is azzal kampányol, hogy elhitesse a potenciális hallgatókkal, hogy van igény rájuk, s eloszlassa azt a tévhitet, hogy nem jó bölcsésznek lenni. Ez a külföldi tapasztalatok alapján mindenképpen javulni fog.
[su_box title=”Névjegy” style=”soft” box_color=”#cbddc2″ title_color=”#0c0b0b”]Dr. Bereczkei Tamás 1956-ban született Egerben. Előbb kutató biológusként végzett a József Attila Tudományegyetemen, majd az ELTE-n szerzett filozófus diplomát, 2003-tól az MTA doktora. 1981 és 1995 között az orvostudományi kar Magatartástudományi Intézetében dolgozott, húsz éve a bölcsészkar pszichológiai intézetének munkatársa, jelenleg igazgatója, az Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoport vezetője. Feleségével három gyermeket nevelnek. Kikapcsolódásként fut és barátaival focizik.[/su_box]
