Halloween, töklámpás, temető, halottak napja és mindenszentek? Sokan nem tudják pontosan, hogy mikor mit ünneplünk és milyen magyar hagyományok fűződnek a jeles napokhoz. Utánajártunk, és Burján Istvánnal, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztály osztályvezetőjével, főmuzeológussal tisztázzuk a dolgokat.
Nem ismertük a halloweent, de töklámpást faragtunk, hogy elijesszük a rosszat
Október 31-hez, a mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween, aminek elnevezése az angol All Hallows Eve kifejezésből származik, ami magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája. Bár ezt az ünnepet egészen a ’80-as, ’90-es évekig nem ismertük hazánkban, Burján István szerint a régi falusi gazdaságokban a nagy betakarítás után kint maradt disznótökökből lámpásokat faragtak, ezzel ijesztették el a rosszat a házuk tájáról.
Mindenszentek napján a halottak is velünk lakomáztak
Általános szokás, hogy mindenszentek napján, november elsején rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban.
Ha virágot loptunk a sírról, a halott bűneit is „elloptuk”
Ma már őrök vigyázzák a sírcsokrokat és a mécseseket a temetőkben, annak idején viszont az emberek tartózkodtak attól, hogy más sírjáról bármit is ellopjanak. Burján István ugyanakkor azt mondta, hogy nem a lelkiismeret vezette őket, hanem hogy tudták: a virág vagy a mécses elcsenésével a halott bűneit is „ellopták”. A bűnök mégpedig arra a halottra szálltak, akinek a sírjára kerültek a lopott tárgyak.
Amilyen időjárás van mindenszentek napján, olyan lesz a tél
A mindenszentek egyfajta „rámutató nap” is volt, vagyis megjósolta, hogy milyen lesz a telünk. Ha november elsején enyhe idő volt, enyhe telet vártak, ha hideg volt, a tél is hidegebb volt a népi hiedelem szerint.
Az hal meg a leghamarabb, akinek a leghamarabb leég a gyertyája
A november másodikai halottak napján elhunyt szeretteinkről emlékezünk meg, e napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk halottaink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, és otthon gyújt gyertyát, néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.
Halottak napján nem bolygatják a földet, hisz ezzel a halottakat is megzavarnák
November másodikát munkatilalom jellemezte. Ezen a napon az őszi ásást és szántást is szüneteltették, mivel úgy tartották, hogy ha bolygatják a földet, az elhunytak nyugalmát is megzavarnák.
November másodikán a saját sírunkat is meglátogattuk
A főmuzeológus elmondta, hogy elődeink még életükben megvették saját sírhelyeiket, melyet rendszeresen gondoztak, halottak napján pedig jellemzően megtisztították és virágot helyeztek rá.
