Egy híján száz éve már a felfoghatatlan, feldolgozhatatlan trianoni döntésnek, ami egy tollvonással semmisítette meg és szabta át Magyarország ezeréves országhatárát. A diktátum a határok átszabásával óriási gazdasági károkat is okozott, ami Pécsen és Baranyában különösképpen érezhető volt. Még ma is érződik az az elzártság, azok a gazdasági hátrányok, amiket a majdnem százéves döntés okozott.
Trianon és a szerb terror évei Pécsen
1920-ban a trianoni döntésről Pécsen nem hallhattak olyan mértékben, mint az ország többi részén, legalábbis nem kaptak megfelelő tájékoztatást, hiszen éppen a szerb megszállás terrorját nyögte a város.
A békediktátum nem csak a pécsi magyarokat érte sokként, a szerbeknek is igen rossz hír volt, ugyanis a döntés értelmében határidőt kaptak: 1921 augusztusának végéig el kell hagyniuk a párizsi határozat által Magyarországnak megítélt mai Baranya megye területét.
Végül Horthy Nemzeti Hadserege érkezésének hírére hagyták el csak a várost 1921. augusztus 21-22-én a Pécset megszálló és igazgató kommunista szerb és magyar tisztek. A 20. század második felében a kommunista-szocialista történetírás rengeteget írt arról a vélt „terrorról”, amit a horthysta csapatok végeztek a városban, miután „megszállták”. Valójában az érkező katonák döbbenettel szemlélték a kirabolt, feldúlt, megcsonkított, szétlopott Pécset, mindazokat a károkat, amiket az 1918 novembere óta tartó, 33 hónapnyi szerb kommunista megszállás okozott.
Nendtvich Andor pécsi polgármester jelentése szerint a kár, amit okoztak, 60 millió korona volt – ez mai forintértékre átszámolva olyan 210 milliárd forintot jelent. Mit is jelent ez? Széthordták a nagyobb gyárak, üzemek eszközparkját (dohánygyár, Zsolnay-gyár, Hamerli-gépgyár, sörgyár, bőrgyár), minden mozdítható értékes ingóságot elvittek, csődközeli állapotban hagyták itt az Osztrák-Magyar Bankot – amely fel is számolta később a helyi fiókját –, és a Pécsi Takarékpénztárt. Az anyagi káron túl a pécsiek valószínűleg életük végéig nem feledték el azt a lelki terrort, megaláztatásokat, bántalmazásokat, amiknek majdnem három évig árnyékában voltak kénytelenek élni.
A „felszabadulás” sem okozott felhőtlen örömöt, hiszen a szerb elnyomást követően a pécsiekre szakadt Trianon felfoghatatlan tragédiája, ennek terhével is meg kellett küzdeniük.
A Trianon által tönkretett Ormánság
Ma az Ormánságot az ország egyik legelmaradottabb vidékeként tartják számon, ám ez sem volt mindig így: kevesen tudják, hogy a Duna első gőzhajója is Sellyén készült, és a Dráváról indult útnak 1817-ben.
A 17. és 18. század fordulóján élte fénykorát a vidék, sokat számított a Dráva folyó, ami könnyítette a kereskedelmet a térségen belül. Még ma is jellemzően látni (fakazettás templomok, „talpas” – rönkökre épített – házak), hogy a fakereskedelem, a fával való építkezés állt a középpontban.
A határ lezárása, a kereskedelem korlátozása lökte le a lejtőn az Ormánságot. A nehezedő gazdasági helyzetre születésszabályozással reagáltak a helyiek, mindenkinek csak egy gyermeke születhetett, így a népesség száma is rohamosan esni kezdett. A 20. század eleji kivándorlás és az „egykézés” okozta népességfogyást megállította a trianoni döntés, hiszen kezdtek erre a vidékre költözni a határon túl rekedt magyarok, de ez jelentette itt az egyedüli pozitívumát az országcsonkításnak. A 19. és 20. század fordulóján megindult a pezsgés Sellye körül, mivel két vasútvonalat is kialakítottak: az egyik Szentlőrincről indulva a városon keresztül a mai Horvátország területére tartott, a másik Villány és Barcs között közlekedett érintve Sellyét. A trianoni döntéssel az előbbi vonalnak Sellye lett a végállomása, elvágva a várost a déli irányba történő kereskedelemtől. Ez pedig Pécs számára is súlyos következményekkel járt.
Adatbázisban a baranyai menekültek
Elkészült egy adatbázis, ami név szerint tartalmazza azokat a határon túl rekedt magyarokat, akiknek sikerült hazatérniük. A 15 ezer nyilvántartásba vett ember nyilván apró töredéke csak a menekülteknek (összesen a kutatók 350 ezer fővel kalkulálnak), de ez is már értékes adatokat tartalmaz, amikre név, helyszín, foglalkozás alapján rá is lehet keresni. Persze pontatlanságok bőven akadhatnak (például egy főt kétszer regisztráltak a hatóságok), hiszen az adatbázis körülbelül 1918 elejétől 1920 végéig tartalmazza a határátlépőket, az országhatárok pedig ebben az időszakban elég sűrűn módosultak.
Az adatbázis ITT érhető el, a baranyai hazatérőkre rákeresve ezeket a neveket találjuk.
A Baranya megyébe hazatérőként regisztráltak között rengeteg a tanító, tanár, az irodista, vasúti dolgozó, a legtöbben pedig a délvidéki, vajdasági területekről érkeztek, ám van példa Kolozs, Hunyad, Nagy-Küküllő vármegyékből idemenekültekre is.
Újra nyílik a térség dél felé
A déli kereskedelem élénkítésére a rendszerváltás után nyílt csak mód, de az igazi áttörés még nem jött el. A baranyai térség egyik óriási eredménye lesz a 240 méter hosszú mohácsi Duna-híd, aminek a műszaki tervezése már el is indult. Egy új út ötlete is megfogalmazódott már, ami az M6-os autópályát kötné össze a Duna túlpartján futó 51-es főúttal. Legfontosabb szerepe Pécs és Szeged összekapcsolása lesz gyorsforgalmi úton.
Dél felé is „kinyílhat” Baranya: új határátkelő nyílhat Horvátországba Sároknál, meghosszabbítanák az M6-os gyorsforgalmit a határ felé. A vasútvonalakon is változások történtek: nemrég megindult a forgalom a Pécs-Pélmonostor-Eszék útvonalon.
Az sem utolsó szempont, hogy déli szomszédainkat 2020-ban becsatolhatják a schengeni övezetbe, azaz „eltűnhet a határ”.
Újraéleszteni a századelős vasútvonalat
Idén márciusban arról számolt be Lázár János parlamenti képviselő, hogy egy olyan 10 évre szóló vasúti körgyűrű megvalósítását tervezik, amely érintené Pécset is. Ez a körgyűrű összeköthetné a déli megyéket a Trianonkor elcsatolt határon túli településekkel – nagyjából rekonstruálná a 20. század elején meglévő vasúti hálózatot. A Debrecenből induló, Nagyváradot, Nagyszalontát, Békéscsabát, Szegedet érintő vonal Szabadkát és Baját is érintve Pécsen érkezne célba.
