Szerinte túlnyomórészt jobb, felkészültebb jelöltjeik voltak, mint az ellenfélnek, de nem tudták elmagyarázni a pécsieknek az eredményeket és nem tudtak befejezni fontos projekteket. Elismeri, csinálhatták volna jobban is a hiánylefaragást, de úgy érzi, nincs szégyellnivalója a Fidesznek Pécsett. Nagyinterjú a Fidesz közgyűlési frakcióvezetőjével, Csizmadia Péterrel.
1984-ben született Pécsett, a Leőweyben érettségizett, a PTE jogi karán végzett 2008-ban. Jogászként dolgozik, ügyvédi irodája van, polgári ügyekkel foglalkozik. Házas, egy lánya van.
Korán kezdett politizálni, már 2001 környékén, 17-18 évesen, még gimnazistaként lett a Fidesz tagja.
„A közélet, különösen a helyi közélet mindig is érdekelt. A családom megszenvedte a ‘90 előtti időszakot, ez meghatározta a politikai alapállásomat, ezért választottam annak idején a Fideszt” – mondja.
Nem a Fidelitasból érkezett a politikába, hanem a párt ma már nem létező ifjúsági tagozatából, ami 2005 körül jött létre a városban. Decsi István korábbi alpolgármesterrel együtt indultak. „Fidelitas-tag utólag lettem, de ott nem voltam aktív” – teszi hozzá. Csizmadia Péter a 2014–19-es önkormányzati ciklusban a városvezető Fidesz-KDNP pécsi közgyűlési frakciójának képviselője volt. Most ő az ellenzéki, négyfős Fidesz-frakció vezetője. A pécsi Városházán találkoztunk.
– Megemésztette már az októberi vereséget?
– Egy politikusnak el kell fogadnia, hogy a választók nem úgy döntenek, ahogy ő szeretné. Aki ezt nem tudja kellő önmérséklettel kezelni, az nem alkalmas arra, hogy közéleti szereplőként tevékenykedjen. A választók döntik el, hogy ki vezesse a várost, és ki legyen ellenzékben. A pécsiek most úgy döntöttek, hogy egy nagyon furcsa technikai koalíciónak szavaznak bizalmat. Ha a tavaly tavaszi európai választáshoz hasonlóan mindenki vállalta volna politikai hovatartozását, akkor teljesen más összetételű lett volna a közgyűlés. Az egyetlen közös érdek, azaz a Fidesz legyőzésének vágya felülírt mindent. Ezen kívül más kapcsolódási pontot az ellenoldali koalícióban nem nagyon látok, de úgy tűnik, ez a választók számára egy elfogadható alternatíva volt.
– Orbán Viktor azt mondta, ott tudott nyerni az ellenzék, ahol jobb jelöltjei voltak. Ezzel nyilván némileg eltolta magától a felelősséget, a helyi erőkre hárítva azt. Egyetért ezzel a megállapítással Pécs vonatkozásában?
– Nem gondolom, hogy Péterffy Attila jobb jelölt lett volna, mint Vári Attila. Egy demokráciában az a tisztességes, ha pártok indulnak a választáson és nem ernyőszervezetek. Ha ez így történt volna, akkor ma Vári Attilának hívnák Pécs polgármesterét. Péterffy Attila győzelméhez az is hozzájárult, hogy el tudták hitetni, hogy ő a jobb jelölt.
– Nem csak polgármestert választott a város, hanem képviselőket is. Tizennyolc egyéni választókerületből tizenhatot megnyert az ellenzék, ráadásul a körzetek többségében igen nagy fölénnyel győztek. Ezzel kapcsolatban is megáll az Ön szerint, amit a polgármester-választásról mondott?
– Igen. Túlnyomórészt jobb, felkészültebb jelöltjeink voltak, mint ellenfeleinknek. A szavazólapon viszont nem volt sok választási lehetőség, volt a fideszes meg a nem fideszes. Ez egy megfelelő kommunikációval megtámogatva elég volt ahhoz, hogy többséget eredményezzen a nem-Fidesz számára. Ha megnézzük a leadott szavazatokat, akkor azt látjuk, hogy ha az ÖPE és a Fidesz 2014-es szavazatait összevonjuk, akkor nem csökkent a támogatottságunk. Van egy stabil szavazóbázis. Más kérdés, hogy az ellenoldalon a szélsőbaltól a szélsőjobbig tartó koalíciónak több szavazója volt, ez tény.
– De miért? Mit szúrtak el az elmúlt öt évben?
– Két területen nem végeztük el a dolgunkat. Az egyik terület a kommunikáció. 2010-ben egy csőd szélén lévő, lecsúszott, működésképtelen várost vett át a Fidesz-KDNP a szocialistáktól. Ezt a hátrányt részben kormányzati segítséggel, részben saját erőfeszítésekkel sikerült ledolgozni a többi nagyvároshoz képest. Egy önkormányzatnak alapvetően két feladata van. Az egyik a helyi szolgáltatások minél magasabb szinten való biztosítása, a másik pedig hogy motorja legyen a gazdaságfejlesztésnek. Mind a két vonatkozásban jelentős előrelépés történt. Vegyük például a közösségi közlekedést. Havi szinten ezres járatkimaradás volt, lerobbant buszok közlekedtek, és akkor abba még bele sem mentem, hogyan privatizálták ki a buszokat az önkormányzati vagyonból. Eljutottunk oda, hogy a város egy korszerű buszflottával, jelentős járatkimaradások nélkül tudja biztosítani a helyi tömegközlekedést. A gazdaságfejlesztésről annyit, hogy volt nekünk egy furcsa, külföldi kézben lévő ipari parkunk. A korábbi városvezetés telekspekuláció révén ipari parkká nyilvánította azt a területet, amihez az önkormányzatnak nem volt semmilyen köze. 2010 után részben kormányzati segítséggel, részben saját erőfeszítéssel sikerült elérni, hogy az ipari park legalább egy része önkormányzati kézbe kerüljön. Egyébként eljutottunk odáig, hogy a Déli Ipari Park most tele van.
– A „tele van” nem azt jelenti, hogy létező üzemekkel van tele, hanem hogy a területeket, ingatlanokat megvásárolták.
– Igen. Zajlanak a fejlesztések, legutóbb a Thysenkrupp jelentette be, hogy három ütemben fog ott fejleszteni, az első ütem már zajlik is. Visszakanyarodva: ezt nem tudtuk jól elmagyarázni az embereknek, ez volt az egyik legnagyobb probléma. Ami a fő feladata az önkormányzatnak, abban az elődeinknél sokkal jobban teljesítettünk, és végre olyan helyzetben vagyunk, ami megegyezik egy átlag magyar nagyváros helyzetével.
– Biztos ez? Nem lehet, hogy a pécsiek összevetették a Dunántúl legnagyobb városának helyzetét a többi hasonló méretű nagyváros helyzetével, és azt látták, hogy nemcsak Székesfehérvár vagy Győr van előttünk, de mondjuk Szeged is? Miskolc meg nyilván túl messze van.
– Pedig Miskolccal érdemes összevetni magunkat, de még Miskolc is sokkal jobb helyzetből indult 2010-ben, mint Pécs. Abban van igazság, hogy ugyan mi ledolgoztunk egy hátrányt, de a helyiek mindezt nem úgy élték meg, hogy olyan mértékű fejlődés következett be, mint az említett nagyvárosokban. Lehetetlen is lett volna, hiszen az iparűzési adóbevételünk még mindig alacsonyabb, mint egy közepesen teljesítő nagyvárosé. A pécsiek úgy látták, hogy az elmúlt nyolc év országos gazdasági fellendüléséből ők nem igazán tudtak részesedni. Nem sikerült elmagyaráznunk, hogy itt milyen mélyről kellett indulni.
– Ha csak itt helyben bukott volna a Fidesz, akkor lehetne mondani, hogy kizárólag Önök szúrták el, de Pécsen kívül még kilenc megyei jogú városban és a fővárosban is győzött az ellenzék. Mit gondol, mennyiben volt köszönhető ez a bukta annak, hogy a választók az orbáni politikára is nemet mondtak? Mekkora része volt a pécsi vereségben az Orbán-rezsim elleni protest szavazásnak?
– Az újságírók szeretik így értelmezni az őszi eseményeket, de akkor nézzük még egyszer. 2019-ben a Fidesz-KDNP országos szinten is több szavazatot kapott, mint öt évvel korábban. Szó sincs arról, hogy megrendült volna a Fidesz támogatottsága, a kisebb településeken pedig jelentősen erősödni is tudtunk. Azokban a nagyvárosokban, ahol most vesztett a Fidesz-KDNP, ott mindig is relatív többsége volt. A baloldali blokk a Jobbikkal kiegészülve egy célt tűzött ki, a Fidesz legyőzését. Ez kampányszinten működött, meglátjuk, ez kormányzati szinten működni fog-e itt Pécsen, a többi városban, vagy a budapesti kerületekben.
– Lesznek személyi következményei a pécsi vereségnek a helyi Fideszben?
– Nem feltétlenül kellene kapkodnia a Fidesz pécsi csoportjának. El kell végezni a szükséges elemzést, de nem gondolom, hogy alapvetően személyi változásokra van szükség. A Fidesz támogatottságával nincs gond. Azokat az értékeket kellene hangsúlyozni a jövőben, amelyek mentén ott van a stabil szavazóbázis, és amikor „helyzet” lesz, akkor reális alternatívát lehet majd felmutatni azoknak a szavazóknak, akik bizonytalanok, vagy akik most a baloldalra szavaztak, de nem teljesen elkötelezettek. Akár itt helyben, akár országosan, azokon a településeken, ahol most váltás volt.
– Lázár János fideszes országgyűlési képviselő nemrég azt mondta, hogy arra kell felkészülni, hogy mostantól lesz a Fidesz és a nem-Fidesz.
– Teljesen egyetértek vele.
– Akkor nem önáltatás, ha azzal nyugtatgatják magukat, hogy még mindig a Fidesz a legerősebb párt és hogy a támogatottsággal nincs gond? Ha tényleg Fidesz vs. nem-Fidesz korszak jön, akkor az ellenzék megosztottsága miatti, eddig kényelmes előnnyel nem számolhatnak mostantól.
– Arra kell felkészülnünk, hogy egyszereplős lesz az ellenfél, viszont az nem lesz mindegy, hogy az elkövetkező évben a nem-Fidesz hogyan fog teljesíteni – mondjuk itt Pécsen. Mert amit Pécsen láttunk eddig, az egy kommunikációs kormányzás, érdemi döntések nélkül. Volt egy nagyon komoly kommunikációs offenzíva a Péterffy-csapat részéről, ami működött, hiszen ellenzékből a protest szavazatokat könnyebb begyűjteni. Most viszont vége a kampánynak, neki kéne állni kormányozni. Eddig nagyon jól elterelték a figyelmet arról, hogy érdemi kormányzás még nem zajlott.
– Nem túl korai a kritikája? Három hónap telt el a választások óta, közben volt egy ünnepi időszak, és az első hónapokban az átvilágításra, az átadás-átvételre, a valós helyzet megismerésére helyezte a hangsúlyt a városvezetés.
– Péterffy Attila azzal kampányolt, hogy neki van egy ötven oldalas programja, amiből csak a kommunikációs ígéretek azok, amelyeket eddig részben beváltottak. Egy példa: az alakuló közgyűlésre behozták a túlóratörvény helyi eltörlését. Két hónap sem telt el és a decemberi közgyűlés utolsó napirendi pontjaként egy salátaelőterjesztés egyik pontjaként a városvezető koalíció visszavonta ezt a rendelkezést.
– Úgy pontos, hogy módosították azzal, hogy a polgármester egyedi esetben felmentést adhat a „túlóratörvény” nem alkalmazása alól, amennyiben a munkavállalók ezt kérik.
– A korábbi előterjesztésüket mindenesetre ezzel lesöpörték az asztalról. Erre utaltam azzal, hogy kommunikációs kormányzás zajlik. Egyébként eleinte nem lesz nehéz dolguk, mert elő van készítve számos projekt. Például a vásárcsarnoknál megvan a kivitelező, a Magasház helyén épített játszótér készen van. A kommunikáció mellett azt is elszúrtuk, hogy nem tudtuk befejezni ezeket a projekteket. Sok minden elkészült, sok minden viszont nem. Ha például állna az új vásárcsarnok, és más beruházások is elindultak vagy befejeződtek volna, más lett volna a helyzet.
– Miért nem készültek el? Ki tehet erről? A vásárcsarnoknak például optimális esetben már lassan állnia kéne.
– Az egy több szempontból is összetett projekt. Ott részben rajtunk kívüli okokból is csúszott a beruházás. Ezek a projektek 2015-ben lettek betervezve, ötvenvalahány, TOP-os forrásból megvalósítandó projektről beszélünk. Akkor lettek beárazva, akkor kaptunk rájuk támogatást. Csakhogy egy olyan gazdasági konjunktúrába kerültünk, hogy amikor a kivitelezésre került volna sor, 2018-ban, akkor már a másfélszeresébe vagy a duplájába került volna minden, ezért aztán folyamatosan sakkoznunk kellett a rendelkezésre álló összegekkel, mert mondjuk nem akartunk játszóteret hitelből építeni, mert az nem fogja visszahozni az árát. Ha hitelhez kellett nyúlni, akkor az a beruházásokra ment el, például az ipari parki fejlesztésekre. Folyamatosan a kormányhoz kellett fordulnunk többlettámogatásért, illetve egy-egy projektet lefújni, hogy a többi megvalósulhasson. Ami a vállalkozóknak és a magánszektornak áldás, az nekünk átok volt. Ezt, gondolom, meg fogja szenvedni a jelenlegi vezetés is.
– Ön lett a közgyűlésben a Fidesz frakcióvezetője. Miért nem Vári Attila, aki Ön szerint az alkalmasabb polgármesterjelölt volt?
– A képviselők engem javasoltak, én pedig nagy tisztelettel elfogadtam.
– Vári Attila nem szeretett volna frakcióvezető lenni?
– Ezt tőle kellene megkérdezni.
– Az előző ciklusban a nagy Fidesz-frakcióban nyilván nem jutott annyi szereplési lehetőséghez, mint most a négyfős képviselőcsoportban, aminek ráadásul a vezetője lett. Számomra úgy tűnik, lubickol az új szerepkörben. Élvezi a frakcióvezetést?
– Kihívásnak tekintem. Egyúttal felelősségnek is. Úgy látom, hogy viszonylag rövid távon a Fidesznek képesnek kell lennie megmutatni a választópolgárok számára, hogy amennyiben a jelenlegi városvezetés képtelen lesz működtetni a várost, vagy a jelenlegi konszolidált költségvetési helyzetet megborítani igyekszik, akkor van egy reális alternatíva. A legfontosabb feladat az, hogy a pénzügyi fegyelem megmaradjon. Nagyon könnyen meg tud borulni egy önkormányzat gazdálkodása. Arra készülök, hogy a jelenlegi városvezetés nem fogja tudni menedzselni ezeket a folyamatokat. A mi frakciónk mindig ott lesz, hogy a problémákra rávilágítson és ezeket a döntéseket megkérdőjelezze, ha ezt a pénzügyi fegyelmet és a konszolidált költségvetést megborítani igyekeznének. Azt nem élvezem, hogy céltáblaként tekintenek ránk. A közgyűlésen megpróbálnak minket megbélyegezni és sarokba szorítani. Sajnos a polgármester úr is néha nagyon fura stílusban válaszolt egy-egy felvetésemre.
– Azért Önök sem maradnak adósaik. Erősen indítottak az első közgyűlési üléseken.
– Mert mit kellett volna csinálnunk? Mi úgy mentünk fel a pályára, hogy felhúztuk a stoplist, nem volt szégyellnivalónk, hiszen nem abban a helyzetben voltunk, mint amikor 2010-ben ellenzékbe ment a szocialista csapat. Azért mégiscsak mi voltunk azok, akik például tíz év alatt tíz multit hoztunk a városba, a szocik előtte egyet sem.
– Az Államkincstár revizorai a mai napig itt vannak, mert 2017-ben kiderült, hogy csődhelyzetben van a város. Azóta itt vannak és itt is maradnak még egy ideig, a város az Önök kormányzása alatt vesztette el pénzügyi önállóságát. Ezért csak az előző városvezetést terheli a felelősség, nem?
– Az előző városvezetés kötötte meg azt a megállapodást a kormánnyal, ami alapján egy visszatérítendő kamatmentes támogatást nyújtott az állam az önkormányzatnak, hogy menedzselni tudja azt az állapotot, ami 2015-16-ra csúcsosodott ki. Volt egy örökölt önkormányzati adósság, amit a kormány konszolidált, viszont a 2010 előtt időszakban nem csak az önkormányzatot adósították el, hanem a céghálózatot is. Olyan állapotok voltak, hogy nem a Vagyonhasznosító – aminek az arany tojást tojó tyúknak kellett volna lennie – finanszírozta a várost, hanem fordítva, de az összes többi céget is említhetném, amelyek el voltak adósodva. Ezért volt egy hatmilliárdos lyuk az önkormányzati költségvetésben, amit megpróbált részben adóemelésekkel finanszírozni a városvezetés, tehát a pécsiek is áldozatot vállaltak ezért. Ezzel le tudtunk menni kétmilliárdra, ennyi volt az a hiány, ami évről évre megjelent a város büdzséjében. Ehhez kellett az állami támogatás, amivel ki tudtuk nőni a hiányt és meg tudtuk újítani a költségvetés szerkezetét, melynek nyomán 2018-ra többlet lett ebből a bizonyos mínuszból. Eltakarítottuk a szocialista romokat, és végre tiszta lappal lehet folytatni a munkát a következő időszakban. Kívánom egyébként, hogy sikerüljön megtartani ezt a helyzetet, mert az alapok megvannak.
– Egyszer már volt egy tiszta lap, 2015-ben. Akkor Páva Zsolt azzal állt a pécsiek elé, hogy mostantól felfelé vezet az út. Mégsem így történt. Miért nem?
– Akkor az önkormányzati adósságot vitték el, és úgy nézett ki, hogy az önkormányzat tudja finanszírozni majd a cégeit olyan mértékben, hogy ne kelljen újra külső segítséget igénybe venni.
– És ez miért nem sikerült?
– Ezt csinálhattuk volna nyilván jobban. De azért azt a szemünkre hányni, hogy a mínusz hatmilliárdból csak mínusz kétmilliárdot sikerült csinálni, nem pedig nullát, nem feltétlenül elegáns.
– Megkezdődött az önkormányzati cégek, intézmények jogi és egyéb átvilágítása. Ennek egyik következménye a Vagyonhasznosító vezérigazgatójának menesztése volt. Ezt alaposnak tűnő érvekkel alá is támasztotta a városvezetés. Péterffyék szerint nem hívott le ügyvédi letétből jelentős mennyiségű közpénzt, csak miután a polgármester erre utasított, akkor is csak részben. Nem érvényesített egy jelentős nagyságú kötbért, és a polgármester utasítása ellenére határozott idejű szerződést kötött egy céggel. Egyet ért ezek után Szentgyörgyi menesztésével?
– Egyáltalán nem. Kiváló munkát végzett. Szentgyörgyi Dávidnak és csapatának komoly szerepe volt abban, hogy a Vagyonhasznosító gazdálkodását sikerült rendbe tenni. A volt vezérigazgató egyébként tételesen cáfolta a városvezetés állításait. Ebben az esetben is megint mi történt, kommunikáció. Azt a hamis látszatot keltették, hogy Szentgyörgyi kárt okozott a cégnek és az önkormányzatnak. Ezekben az ügyekben semmilyen kára nem keletkezett sem a városnak, sem a vagyonhasznosítónak.
– Ön politikusként ennyire belelátott vagy belelát ezekbe a konkrét ügyekbe, hogy ilyen határozottan tudja állítani, kinek van igaza?
– Nem, nyilván nem láttam bele.
– Akkor arról van szó, hogy inkább Szentgyörgyi Dávidnak hisz és nem a városvezetésnek?
– Azt gondolom, hogy amit ő elmondott, és ami megjelent valamelyik lapban (megjegyzés: a KESMÁ-hoz tartozó Bama.hu-n, N.F.), azzal cáfolja az állításokat. Jogászként azt kell mondjam, ez az a tipikus eset, amikor hamis látszatot kelt valaki. Azt próbálják elhitetni, hogy felelőtlen gazdálkodás folyt a Fidesz időszaka alatt, holott ennek pont az ellenkezője az igaz. Az elmúlt évben rendbe tettük az önkormányzat és az önkormányzati cégek gazdálkodását. Csak hogy egy példát említsek: húsz éve nem volt olyan, hogy az önkormányzatnak nem kellett folyószámlahitelt felvennie év közben, tavaly nem kellett.
– Az is tény, hogy több mint nyolc és fél milliárdot vissza kell fizetni az államnak a csődhelyzet miatt korábban kapott támogatás törlesztéseként. Önöknek egy milliárdot sikerült törleszteni tavaly.
– A választáson nyertes koalíció tagjai azt ígérték, hogy ezt meg tudják oldani. Nálunk megvoltak azok a forgatókönyvek, hogy ezt hogyan lehet megoldani.
– Sokszor elhangzott az Önök részéről az elmúlt ciklusban, hogy miért nem konstruktívabb az ellenzék. Hogy csak a kritika van, nincsenek építő javaslatok. Önök konstruktív ellenzéki szerepre készülnek? Például van olyan eleme Péterffy Attila választási programjának, amivel azonosulni tud?
– Minden értelmes javaslatot és intézkedést támogatni fogunk. A gazdaságfejlesztést például támogatni fogjuk. Ha viszont Dracula emlékmúzeumot akar, arra egy fillér közpénzt sem fogunk megszavazni.
– Komoly casting várható a 2022-es országgyűlési választásra mondjuk a pécsi 1-es választókerületben, ahol 2018-ban Csizi Pétert legyőzte Mellár Tamás.
– Melyik oldalon?
– Az Önökén biztosan. Vállalná a képviselő-jelöltséget?
– Más az országgyűlési képviselőség és más helyi politikával foglalkozni. Nincsenek ilyen politikai ambícióim.
