Az építményadó-csökkentés mellett egy rendkívüli lakásfenntartási támogatást is megszavaztak a szerdai rendkívüli közgyűlésen. Emellett egy új ipari park létesítéséhez szükséges területvásárlásról is határoztak a képviselők.
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a december 14-én reggel 8 órára összehívott rendkívüli közgyűlés előtt Péterffy Attila polgármester és Ruzsa Csaba alpolgármester december 11-én egy rendkívüli sajtótájékoztatón ismertette az ülésen tárgyalandó legfontosabb témát, miszerint a városvezető frakció január elsejétől csökkentené a fideszes városvezetés idején pécsi lakóingatlanokra is kiterjesztett építményadót.
https://www.pecsma.hu/top/csokkentene-a-pecsi-lakasok-epitmenyadojat-a-varosvezetes/
A rendeletmódosítás lényegi pontjai:
- Az 50 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében eltörölnék az építményadót, ez nagyjából 16 ezer pécsi ingatlant érint (ezekért az ingatlanokért korábban összesen 25 millió forintot fizettek a városnak).
- Az 50 és a 150 négyzetméter közötti lakóingatlanok esetében egy „sávos építményadó-csökkentési javaslatot” fogalmaztak meg, ez további 41 ezer ingatlant érint. Minél kisebb valakinek az ingatlanja, annál nagyobb építményadó-csökkentésre számíthat.
- A város lakóingatlanjainak 95 százalékát érinti az adócsökkentés.
- Az önkormányzat így eláll 122 millió forint adóbevétel begyűjtésétől.
- Az adócsökkentést a városvezetés a 2019 óta Pécsre települt cégek iparűzésiadó-növekményéből fedezné.
A rendkívüli közgyűlés elé terjesztett adórendelet-módosítás borítékolható vitát eredményezett, amelyet Csizmadia Péter, a helyi Fidesz frakcióvezetője kezdett meg, felszólalásában ugyanakkor lényegében elismételte a polgármester bejelentése után kiadott pártközleményüket. Mint mondta, egyetért abban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben (itt valahol elhangzott az „elhibázott brüsszeli szankciók” túlságosan ismerős propagandakifejezése is) valóban segíteni kell a pécsieknek, az adócsökkentési javaslatot viszont „szimbolikus gesztusnak” és „szemfényvesztésnek”, valamint a pécsiek „becsapásának” nevezte, mivel azzal nem nyújtanak elég anyagi támogatást a lakosoknak, ellenben a kormány rezsivédelmi programjával. Az előterjesztést a Fidesz ettől még meg fogja szavazni – mondta –, mert támogatnak mindennemű tehercsökkentést.
Dr. Schmuck Roland (Pécs Jövője – MSZP) hozzátette, hogy korábban is felhozták már az építményadó-csökkentés tervét 2010-2014 között, azonban az akkori városvezetés nem támogatta a javaslatot, annak ellenére, hogy sok pécsi támogatta az ötletet. A jelenlegi javaslat egy gesztus a pécsiek felé, ami egy helyes és jó gondolaton alapul – tette hozzá, majd felidézte a rendeletmódosítás legfontosabb adatait-részleteit. Megjegyezte, hogy a 150 négyzetméternél nagyobb lakások a pécsi lakásállomány nagyjából 5 százalékát teszik csupán ki. Elismételte: a javaslat fedezetére a 2019 óta Pécsre települt cégek iparűzésiadó-növekménye ad lehetőséget. Ez a plusz növekmény az előzetes becslések alapján több mint az adócsökkentés miatt kieső 122 millió forint – mondta.
Ruzsa Csaba alpolgármester a pécsi Fidesznek: igen, ez egy szimbolikus gesztus, mert ez a városvezetés törődik a pécsiekkel, ellenben az előző városvezetéssel. Csizmadia Péter erre azt válaszolta, hogy az alpolgármester nem mond igazat. Mint fogalmazott, 2017-ben és 2018-ban is történt adócsökkentés, több szociális területen. Az építményadó Fidesz idején történő kiterjesztésére a korábbi szocialista városvezetés által hátrahagyott „romhalmaz” miatt volt szükség. Egy tucat céget csábítottak Pécsre – folytatta – az ő többletbevételük adott lehetőséget arra, hogy az említett adócsökkentéseket meg tudják lépni. Kiemelte, hogy az előző városvezetés „felelősen gazdálkodott” és pluszban hagyta hátra a város kasszáját. Újra elmondta: szemfényvesztésről van szó. Péterffy Attila erre:
Csizmadia Péter magyarázza el inkább a pécsieknek, hogy miért szemfényvesztés mindez.
Egyáltalán nem úgy látja, hogy a pécsiek körében népszerűtlen lenne a javaslat – emelte ki a polgármester.
Kővári János (ÖPE-KDNP) is csatlakozott a vitához, újat nem igazán mondott. Szerinte a városvezetés csak öndicséretet tart, és nem a jó szándék, hanem politikai cél vezérli őket. Ha valóban foglalkoznának a pécsiekkel – folytatta –, akkor például nem emelték volna meg a képviselői béreket, a buszjegyek és bérletek árát. Szerinte jövedelem alapján kellett volna szűrni az adócsökkentésre rászorulókat, nem a lakások négyzetméterének alapján. Mint mondta, csak az önfényezés vezette a javaslatot, de ettől még meg fogják szavazni az előterjesztést. Ruzsa Csaba: nem tudja, hogy Kővári „milyen moziba jár”, mert nem emelték a képviselői fizetéseket és a buszbérletek árát sem. Csizmadia Péter szerint a városvezetés „hajlítja az igazságot”, próbálják eltagadni a fideszes városvezetés pluszos kassza-zárását, miközben milliárdos hiteleket vesznek fel. Újra: szemfényvesztés. Kővári János rákontrázott: ez az intézkedés 1500-2000 forintos évi segítség csupán a pécsieknek. Hozzátette, hogy csak azért tudják az iparűzésiadó-növekményből fedezni a csökkentést, mert az ipari parkokat az előző városvezetés hozta létre, a cégeket is akkor hozták Pécsre. Mindenben csúsztat a városvezetés – jegyezte meg.
Hári József (Fidesz) valamiért bedobta a vitába a városi sportcsarnok működésének nehézségeit, amelyekre szerinte hasonlóan oda kellene figyelnie a városvezetésnek.
Schmuck Roland szakmai érvekkel levezette, hogy a korábbi fideszes adócsökkentés miért nem volt igazi csökkentés, és leszögezte, hogy az új városvezetés egyszer sem emelt adót. Kővári János válaszában hosszas okításba kezdett a közteherviselésről és adóterhekről. Nem korrekt, ahogy be akarják sározni az előző városvezetést. Barkóczi Csaba (Fidesz) is berobbant: felhozta a januárra tervezett kormányzati nyugdíjemelést, amellyel szemben a városvezetés csak 1500 forintos kedvezményt ad. Kóbor József (Pécs Jövője – LMP) rámutatott: Barkóczi felmondta a kormánypropagandát. Megjegyezte, hogy kérdéses, hogy az iparűzésiadó-bevétel egyáltalán az önkormányzatnál maradhat-e a jövőben. Abban, hogy azt ne vegye el a kormány, a fideszes képviselők segítségét kérte.
Topán László (független) elmondta, hogy az adócsökkentést támogatja és az a polgármesteri program része is volt. Mint mondta, az előterjesztéssel az a baj, hogy azzal elterelik a figyelmet arról, hogy el is adósítanák a várost egy egymilliárdos hitellel, amellyel az Áper-laktanya egy részének megvásárlását fedeznék (erről is tárgyalnak a rendkívüli ülésen). Egyetért tehát Csizmadiával abban, hogy szemfényvesztésről van szó. Ruzsa Csaba rövidre zárta a vitát azzal, hogy reméli, egységesen tudnak szavazni az előterjesztésről.
Ez így is történt, megszavazták.
Egyből rá is tértek a második napirendi pont tárgyalására, amely egy rendkívüli lakásfenntartási támogatás bevezetéséről szól. Nyőgéri Lajos alpolgármester az előterjesztés ismertetésekor elmondta, hogy a rendkívüli lakásfenntartási támogatás a pécsi lakóhellyel rendelkező szociálisan rászoruló személyek részére, a megemelkedett lakhatási kiadásokhoz nyújt pénzbeli támogatást. A támogatásra jogosultak azok a pécsiek, akiknek egyszemélyes háztartásában a havi jövedelem nem haladja meg a 71.250 forintot, továbbá az a gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem 62.700 forintnál alacsonyabb. A rendkívüli lakásfenntartási támogatás egyszeri alkalommal nyújtható, összege 50 ezer forint, amely ugyanarra a lakásra vonatkozóan csak egy jogosultnak állapítható meg. A támogatás iránti kérelmeket 2023. január 20. és március 31. között lehet benyújtani.
Csizmadia Péter támogatja a javaslatot, és megkérdezte, hogy pontosan hány háztartást érint a támogatás. Nyőgéri Lajos: több mint ezer háztartásról van szó, a programra 57 millió forintot szánnak. Csizmadia Péter szerint ez az összeg a fele annak, amennyit a városvezetés tanulmányokra költött, ezért nem lehetnek büszkék magukra. Péterffy Attila kiemelte, hogy nem kell szabódniuk azért, hogy keveset adnak, hiszen az előző városvezetéstől eltérően, ők adnak.
Ez az 57 millió 8 százaléka annak a 700 millió forintnak, amelyet a 2019-ben indult önkormányzati átvilágítás során visszaszereztek.
Kővári János is elmondta, támogatni fogják az előterjesztést, de kibővítenék a támogatottak körét azokkal, akik elvesztették munkájukat, valamint azokkal, akik eleve munkanélküliek. Berényi Zoltán (ÖPE-KDNP) is megszólalt, elismételte azt, amit oly sokszor elmondtak már: ha nem fizetnének kiemelt béreket a saját „klientúrájuknak”, akkor több jutna a rászorulóknak a támogatásból. Nyőgéri Lajos Csizmadiának: ez egy normatív rendszerű támogatási keret, egyelőre 57 millióval számolnak, de ez becsült szám, később emelhetik ezt a keretet. Kővárinak: a járvány idején támogatták a koronavírus miatt munkanélkülivé vált pécsieket, erre ez a normatív keret kevés, ugyanakkor a későbbiekben visszatérhetnek a kérdésre, mivel támogatandónak tarja az öpés képviselő javaslatát. Kiemelte: amit Kővári megfogalmazott, az egy új támogatási forma lehet, a lakásfenntartási támogatáshoz nem lehet hozzákapcsolni jogilag. Kővári erre elmondta, hogy nem új támogatási formára gondolt, hanem a támogatottak körét bővítené az említett pécsiekkel. Nem érti, hogy miért nem akarja őket, azaz a munkanélkülieket támogatni a város. Kóbor József hozzátette, szerinte is két külön kategóriáról van szó, emellett a munkájukat elvesztők számára létezik a munkanélküliségi segély is, amely viszont sajnos csak 3 hónapra szól. Ruzsa Csaba hangsúlyozta: ha valaki munkanélküli lesz és leesik a bére a támogatottak körének bérkategóriájába, akkor kaphat a lakásfenntartási támogatásból. Ezt Nyőgéri Lajos is megerősítette. Kővári arra kérte az alpolgármestert, hogy a januári közgyűlésen tisztázzák a témát.
A vita ezzel lezárult, a támogatást és az arra vonatkozó fedezet biztosítását egyöntetűen megszavazták.
A harmadik napirendi pont az Áper-laktanya egy részének megvásárlásáról és ipari parkká alakításáról szólt. Ennek a döntésnek az okát Ruzsa Csaba részletezte. Kiemelte többek között, hogy a Déli Ipari Park egyes adottságai már nehezen bővíthetőek, az áramszolgáltatás az ipari parkban például lényegében elfogyott, ezért új alállomás építése szükséges (ennek előkészítése már folyik, de több évbe telhet). Emellett több olyan betelepülési megkeresés is érkezett a városvezetéshez, amelyek az ipari parkban rendelkezésre álló telkeknél nagyobb területekre tartanának igényt. Továbbá az ipari park egyes szabad területeinek átminősítése is szükséges lenne ahhoz, hogy azokra betelepülhessenek befektetők. Mindezeken túl a nagyobb cégeket kiszolgáló vasúti áruszállítást is meg kell oldani, arra a Déli Ipari Parkban nincs lehetőség. Ha regionális vezető szerepet szeretne Pécs betölteni, akkor nem csak déli és nyugati, hanem keleti irányban is bővíteni kell az iparterületeket, erre az Áper-laktanya kiszemelt 23 hektáros – adóhivatali végrehajtás alatt álló – barnamezős telke megfelel – mondta az alpolgármester. Az egymilliárdos hitelből megvásárolandó laktanyaterület ipari parki célú fejlesztése teszi lehetővé – folytatta –, hogy Pécs keleti városrésze a munkahelyek létrehozása révén ismét jelentős gazdasági fejlődési pályára állhasson. Hozzátette: a városvezetés a 2021-27 közötti uniós ciklus gazdaságfejlesztési céljainak előkészítése során a kezdetektől számolt a laktanya ipari park célú fejlesztésével, amely a város egyik legnagyobb gazdaságfejlesztési lépése lehet.
Nemcsak újabb fejlesztési lehetőségek nyílnak így meg, hanem a korábbi tulajdonos által felhalmozott adósság egy részét is behajtja a város, ezt ugyanis tartalmazza a vételár.
Csizmadia Péter elmondta, hogy az ipari parkok bővítése valóban támogatandó lenne, ahogy az Áper hasznosítása is, ugyanakkor – mint mondta – a laktanyát már rég hasznosíthatták volna ilyen céllal, ha a korábbi szocialista városvezetés nem „kótyavetyélte” volna azt el. Szerinte egymilliárdos hitelből megvenni a lepusztult terület egyharmadát, nem nevezhető fontos gazdaságfejlesztési programnak. Kővári János is egyetért az előterjesztés céljával és elismételte a Csizmadia által mondottakat, majd ingatlanmutyinak nevezte a laktanyát 2008-ban megvásárló cég tevékenységét, amely miatt a fideszes városvezetés nem tudta megvenni és hasznosítani a területet. A célt tudja támogatni, a hitelfelvételt nem. Ruzsa Csaba erre: a város olcsóbban veszi meg a telket, mint amennyiért korábban eladták.
Mindent meg fog tenni azért, hogy a város a saját területén szabadon dönthessen arról, hogy milyen cégek települhessenek oda – emelte ki.
Mint mondta, a területre egy Orbán Viktor vejéhez kapcsolható cégcsoport bejelentkezett, de az ilyesmit, amennyiben a városé lesz a telek, a jövőben szeretnék elkerülni. Bognár Szilva (független) szerint, ha az említett cégcsoportnak adták volna el a területet, nem kellene hitelt felvenni. Péterffy Attila és Ruzsa Csaba emlékeztette a képviselőt arra, hogy a terület nem az önkormányzaté.
A polgármester szerint az öpés-fideszes képviselők a 2008-as múlt emlegetésével nem az ügy előre lépését támogatják: azt szeretnék, hogy ne történjen semmi az elhanyagolt területtel.
„Mintha fájna Önöknek, hogy Pécs gazdasági fejlődése folytatható lett” – mondta.
Csizmadia Péter újra elmondta, hogy a céllal egyetért, mivel az előző városvezetés idején is felmerült az ipari park ötlete, de szerinte nem hitelfelvétellel kellene megoldani a helyzetet, így ugyanis a pécsiek pénzébe kerül, hogy a városé lehessen a telek egy része. „Semmi közöm az Áper-laktanya 2008-as múltjához” – mondta Péterffy Attila és megkérte Csizmadia Péter arra, hogy vázolja fel, hogy a demagóg érveken túl mit tudna javasolni arra vonatkozóan, hogy a város miként szerezze vissza a telket. Csizmadia nem javasolt érdemi megoldást, elismételte a sokszor elhangzott „ingatlanmutyizós” dolgokat.
Kővári János szerint van másik út: az egyetemmel kellene együttműködni egy pályázat keretén belül a teljes telek fejlesztése érdekében. Péterffy Attila válasza: az egyetem deklaráltan nem akar a laktanya területén fejleszteni (az Édesanyák útján már zajlanak a fejlesztéseik). Ruzsa Csaba ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy tárgyaltak a Kővári által felvetettekről, az nem megoldható pályázati kereteken belül. Egyébként – folytatta – a fideszes vezetésű Debrecen is hitelből vesz iparipark-területeket. Barkóczi Csaba szerint a polgármesternek a pécsieket kellene megkérdeznie arról, hogy szeretnének-e hitelt felvenni a részterület megvásárlására. Péterffy Attila szerint „nem jó jel”, ha Barkóczi egy több mint egyórás vita után ennyit tud hozzátenni a témához. Mint mondta, ha a pécsieket egy ilyen összetett kérdésről kérdeznék meg, az fél évet minimum igénybe venne, ennyi idejük nincs. Barkóczi Csaba szerint ez a pécsiek lekezelése.
Csizmadia Péter megkérdezte, hogy miért nem a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. veszi meg a területet a hitelfelvétel helyett (módosító javaslatot is beterjesztett ezzel kapcsolatban). Ruzsa Csaba elmondta, hogy arra bármikor nyílhat lehetőség, hogy a vagyonhasznosító cég a hiteltörlesztés fedezetének előteremtésében részt vegyen, jelenleg pedig azt várja a város, hogy a kormány és az Európai Bizottság megegyezése nyomán az uniós források hogyan, milyen mértékben nyílnak meg, és hogy azok felhasználásában az önkormányzat mellett a PVH bármilyen formában részt tud-e venni. Egyelőre viszont a fejlesztési pénzek csak az önkormányzat számára érhetők el, ezért javasolják azt, hogy az önkormányzatnak kell megtennie az első lépést.
Csizmadia Péter módosítóját elutasították, az előterjesztést pedig megszavazták.
A következő rendes közgyűlés január 23-án lesz.
A rendkívüli közgyűlést követően a városvezetés egy rövid összefoglaló közleményt is kiadott az ülésen elfogadott döntésekről:
A pécsieknek kedvező, fontos döntések születtek
Építményadó-csökkentésről és az egyedülállók rendkívüli lakásfenntartási támogatásának bevezetéséről döntött a pécsi közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén a pécsiek megsegítése érdekében. Emellett egy új ipari park létesítéshez szükséges területvásárlásról is határoztak a képviselők.
Csökkentettük a pécsiek építményadóját
Az országot sújtó nehéz gazdasági helyzetben több város adóemelésekről döntött, a pécsi önkormányzat viszont ezzel ellentétben az építményadó csökkentéséről határozott.
Az 50 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében a közgyűlés eltörölte az építményadót, ez nagyjából 16 ezer pécsi ingatlant érint.
Az 50 és a 150 négyzetméter közötti lakóingatlanok esetében a képviselők sávos építményadó-kedvezményről döntöttek, ez további 41 ezer ingatlant érint. Ennek eredményeként a lakásmérettől függő kedvezményt kapnak a pécsiek:
- egy 52 négyzetméteres lakás esetében 46 százalékkal,
- egy 64 négyzetméteres lakás esetében 32 százalékkal,
- egy 100 négyzetméteres lakás esetében 17 százalékkal,
- míg egy 120 négyzetméteres lakás esetében 10 százalékkal kell kevesebb építményadót fizetni 2023. január 1-től.
Az építményadó csökkentése a város lakóingatlanjainak 95 százalékát érinti. Ezzel a döntéssel az önkormányzat a jövő évben összesen 122 millió forintot hagy a pécsi családok zsebében. Az adócsökkentésre a 2019 óta Pécsre települt cégek iparűzésiadó-növekménye nyújt fedezetet.
Rendkívüli lakásfenntartási támogatást adunk a magányos pécsieknek
A közgyűlés rendkívüli lakásfenntartási támogatás bevezetéséről döntött. Ezt a pécsi lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, egyszemélyes háztartásban élő és gyermeküket egyedül nevelő pécsiek igényelhetik.
A döntés értelmében 2023. január 20. és 2023. március 31. között egyszeri 50.000 forint pénzbeli támogatásra jogosultak azok a pécsiek, akik egyszemélyes háztartásában a havi jövedelem nem haladja meg 71.250 Ft-ot, továbbá azok a gyermeküket egyedül nevelő szülők vagy gyámok, akik háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem 62.700 Ft-nál alacsonyabb.
Lepusztult laktanyából ipari park
A közgyűlés döntött arról, hogy az önkormányzat visszaszerzi az egykori A/1 laktanya 23 hektáros ingatlanrészét. Ebből az önkormányzat a város rendszerváltás utáni történetének legnagyobb területű ipari parkját hozza létre, és ezzel ösztönzi a keleti városrész fejlődését.
Az ingatlan területi adottságai és a meglévő infrastruktúrája alapján is tökéletes terület további cégek pécsi befeketéseinek helyszínéül. A pécsi városvezetés továbbra is azon dolgozik, hogy további cégek települjenek a városba, ezzel erősítsék Pécs gazdaságát, és újabb munkahelyeket hozzanak létre.
A közgyűlés döntése alapján az önkormányzat visszavásárolja az ingatlant, amivel nemcsak újabb fejlesztési lehetőségek nyílnak meg, hanem a korábbi tulajdonos által felhalmozott adósság egy részét is behajtja a város, ezt ugyanis tartalmazza a vételár.
