Az egyetem természettudományi karának 30. alapítási évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen szó volt a TTK múltjáról, jelenéről és jövőjéről, sikereikről és az előttük álló kihívásokról, a modellváltásról és az „utánpótlásképzés” problémáiról is.
Alapításának 30. évfordulóját ünnepelte a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara, ennek apropóján május 20-án Jubileumi „konferenciát” és kari ünnepséget tartottak az Ifjúság úti campus Vargha Damján-termében.
Elsőként Horváth Attila dékán mondott ünnepi beszédet, amelyben az 1992. május 14-én alapított kar történetének ismertetése után kiemelte, hogy a minőségelvűséget szem előtt tartó oktatási szemléletük az elmúlt 30 év során meghozta gyümölcsét: a kezdetekben alig dolgozott MTA doktori címmel rendelkező professzor a karon, jelenleg viszont már oktatóik több mint 85 százaléka birtokolja ezt a címet, emellett többek között a habilitált docensek száma is nőt az évek során.
Kitért arra is, hogy az utóbbi években a hazai hallgatói létszám változása a természettudományokra nézve „nem volt túl rózsás”, ezért bevezették az idegennyelvű képzést is, ami véleménye szerint hosszabb távon „kitörési pontot” jelenthet, ugyanakkor hozzátette, hogy a kar hallgatói létszámának növelése érdekében még dolgozniuk kell.
– Az elmúlt 30 évben elindultunk egy úton, az út azonban még hosszú, olykor elágazásoktól és vargabetűktől sem mentes. Ráadásul a fejlődési lehetőségek mezsgyéje még nem kristályosodott ki teljesen. De dolgozunk ezen. Dolgozunk azon, hogy az eddig elért eredményeinket és innovációinkat megőrizzük, együtt és egymásért – mondta a kar vezetője.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára és az egyetemet fenntartó kuratórium elnöke ezt követően a fentiekhez hozzátette, hogy igény lenne több természettudósra az országban, mert nem született meg az elmúlt évtizedekben az az „Öveges professzor attitűd”, amely be tudná vonzani a fiatalokat és fel tudná hívni a figyelmüket a természettudományok jelentőségére”. Ezért – folytatta – nagy feladat, hogy ezen változtassanak. Az viszont bíztató, hogy a karon már megvan az a „progresszív tudásbázis”, amely felkészült a jelen kihívásaira – mondta.
A kuratóriumi elnök az egyetemi modellváltásról is ejtett néhány szót. Mint mondta, a modellváltás új lehetőséget nyit meg és új feladatokat teremt.
– Azt nem állítom, hogy ma itt és másutt mindenki pontosan érti ezeket a lehetőségeket és feladatokat, de ez a tanuló év, amelynek a lényege, hogy megértsük a lényeget és tudjunk vele élni – mondta.
Miseta Attila rektor kiemelte, hogy a kar tudományos eredményei egyre nívósabbak, ugyanakkor megjegyezte, hogy nem minden tényező kedvez a fejlődésnek. Viszont – folytatta –, akinek vannak tervei-álmai és azokat konzisztensen kezelve „megfelelő helyekre” eljuttattja, az előre tud lépni. Hangsúlyozta, hogy a kar vezetésével az együttműködése kitűnő volt az elmúlt 4 évben, ami nem jelenti azt, hogy nem voltak nézeteltéréseik, vitáik, konfrontációik.
A modellváltás kapcsán kitért arra, hogy az új rendszerben az egyetemen van egyfajta „presszió” arra vonatkozóan, hogy „ne vegyenek már fel mindenkit, akik közepesen vagy gyengén teljesítenek a középiskolában”. Ennek érdekében egy „egyszerű matematikai algoritmust” is fejlesztenek, amely alapján kiderül, hogy a felvételi pontszámok alapján „a delikvens” milyen valószínűséggel eshet ki az egyetemről, és hogy milyen valószínűséggel tud haladni a tantervet követve. Ez segítheti az egyetemet abban, hogy minőségi, jó hallgatóbázist alakítsanak ki – mondta. Emellett elvárás a TTK felé is, hogy több rangos publikációt jelentessenek meg, de ennek a keretfeltételei adottak – fogalmazott a rektor.
Végezetül elmondta, hogy idén az új hallgatók száma a legnagyobb mértékben (több mint 18 százalékkal) a TTK-n növekedett.
Péterffy Attila polgármester mindehhez hozzátette, hogy a kar képzésének magas színvonalát érzékelteti, hogy több mint 2 ezren tanulnak a TTK-n: nem csak az ország minden részéből, hanem külföldről érkező hallgatók is.
– Napjainkban a TTK lett a város, valamint a régió természettudományos kutatásainak szellemi és innovációs bázisa. Pécs számára óriási érték, hogy az elmúlt 30 évben a kar a városban működött. Számos fiatal kutató kerül ki a padsoraikból, akik itt alapítanak családot, itt települnek le, aminek nagyon örülök. Fontos az is, hogy a kar hallgatóinak fiatalos lendülete még szerethetőbbé teszi a pécsi mindennapokat. Persze, az sem elhanyagolható, hogy a karon dolgozó kutatók tudományos eredményei egyre messzebb viszik a város hírnevét – mondta a polgármester.
Megjegyezte, hogy az önkormányzat számára fontos, hogy élő, szoros kapcsolatot alakítson ki a karral, ennek jelei pedig már láthatók is:
a város és az egyetem partnersége egyre nagyobb sikerekkel kecsegtet – mondta.
– Távolról már jól látszunk. A városházáról, az országból, külföldről is. Egy dolog van még, amit meg kell csinálnunk. Azt szeretném, ha az itt meglévő innovációs potenciál a város és a megye hasznára lenne. Az itt megszerzett tudás így itt is hasznosulhatna. Az oktatógárdának ehhez az igényhez alkalmazkodnia kell a jövőben – mondta Gábriel Róbert, a kar volt dékánja.
Beszédét zárva kiemelte, hogy jelenleg „a külső körülmények” nem kedveznek a tudomány tanításának, a tudományos tantárgyak óraszámai a középiskolákban ugyanis egyre csökkennek.
Ezért – folytatta – abban kell segíteni a döntéshozókat, hogy el tudják végre dönteni, hogy mi az a szint, amit a diákoktól el kell várni.
– Biztos, hogy atomfizikát kell tanítani hetedikben-nyolcadikban kémia órákon? Nyilván nem. Nem az a jó irány, hogy mindenáron minden tudományos előrelépést bemutassunk a középiskolákban. Ezt meg kell változtatnunk. Megtanulható mennyiségű tananyagot, normális képzési időn belül, olyan szinten kell elsajátítani, hogy azt az iskolákban később örömmel lehessen átadni a diákoknak. Ebből sok minden hiányzik. Ha ez a változás megtörténik, akkor legalább a tanári pályakép egy része vonzóvá válhat. A politikának pedig a tanári életpálya megbecsültségét kell helyre tennie – fogalmazott Gábriel Róbert.
A beszédeket követően több kitüntetést is átadtak a kar dolgozóinak és hallgatóinak: Zag Gábor alpolgármester a kar népszerűsítése érdekében tett erőfeszítéseiért vehetett át díjat, míg Kemenesi Gábor virológus dékáni dicséretben részesült.
További képeink az eseményről:
