A fideszes városvezetéstől dupla adósságot örököltek – jelentette ki lapunknak adott interjújában Ruzsa Csaba gazdasági ügyekért felelős alpolgármester. Nemcsak a Páva-féle önkormányzat csődje miatti állami hitelt, de az elmaradt közmű- és útfelújításokat is, amelyek szintén egyfajta adósságként jelentkeztek. Előbbit szinte teljesen törlesztették, utóbbinak pedig az évtizedek óta nem látott útfelújítási program elindításával kezdték meg a “visszafizetését”.
– A napokban a nagy adózók számára tartottak egy összejövetelt, mi volt a fő üzenete a rendezvénynek?
– Elmondtuk többek között, hogy az előző uniós ciklusban a városi fejlesztésekre elnyert pályázati pénzeket felhasználtuk, a projekteket lezártuk vagy rövidesen lezárjuk. Beszéltünk arról is, hogy az önkormányzat kezd pénzügyileg önállósodni, hiszen már csak az utolsó, 1,7 milliárdos részletet kell jövőre törleszteni az államnak a fideszes időszakból itt maradt tízmilliárdos hitel után. Új befektetők is jöttek, a ciklus egyik legnagyobb érkezője, a japán Seiren például december 5-én kezdte meg a hivatalos termelést. Fontos megemlíteni az amerikai menedzsmenttel működő Harmant, amely a második gyárát nyitotta Pécsett nemrég. Ebben a cégben hatalmas potenciál van, rövidesen az egyik legkomolyabb gazdasági tényező lehet a városban, sőt, az egész régióban.
A pécs-pogányi reptér fejlesztése is kiemelten fontos számunkra, ebben a törekvésünkben a külgazdasági és külügyminisztérium nagyon jó partnernek bizonyult. Sokat dolgoztunk annak érdekében, hogy a reptérre is települjenek cégek. Mintegy féléves munka eredményeképp egy karbantartási bázis épül a reptéren. 2024 sem lesz eseménytelen ebből a szempontból: folyamatosan tárgyalunk befektetőkkel.
– Rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a városvezetés egyik kiemelt célja az egyetemisták itt tartása. A képzett fiatalok számára milyen új munkahelyek jöttek létre?
– A világ egyik legjelentősebb tanácsadó cége, az ebben a ciklusban a városban irodát nyitott EY várakozásainkat messze felülmúlva már százhúsz főnél tart, ők egyértelműen a magasan képzett munkaerőt keresik. Nemrég jelentettük be a Fressnapf regionális szolgáltató központjának érkezését, ami szintén kiváló lehetőség az egyetem végzőseinek.
Természetesen a magyar cégek is ugyanolyan fontosak számunkra. Közreműködésünkkel valósult meg például egy hazai informatikai cég, a Test IT és az egyetem, egészen pontosan a Természettudományi Kar együttműködése. Ennek keretében speciális informatikai képzés indult a TTK-n, olyan szakembereket képeznek itt, akik nagyvállalati informatikai rendszerek tesztelését végzik majd. Ez – részünkről – egy tudatos törekvés, és az említett partnerekkel való közös munka eredménye.
– Mit profitálhatnak abból a pécsiek, hogy stabilabb a város pénzügyi helyzete?
Például azt, hogy eddig 400 millió forintot tudtunk tenni útfelújításokba, a Petőfi utca, a Szigeti út, vagy a Megyeri út aszfaltozása, felújítása nem lettek volna részei az ott zajló projekteknek. Polgármester úr most írta alá a szerződést egy nagy útfelújítási csomagról: 600 millió forintból 17 utcában újul meg a burkolat. Összességében 1 milliárdot költünk utakra idén és jövőre, ilyenre nem volt példa az elmúlt 10-12 évben.
Ezen kívül lesz nem kevesebb, mint száz modern buszmegállónk, plusz 17 kiemelt helyre online utastájékoztató rendszert telepítünk. Ezek a projektek júniusig lezárulnak.
Két nagyobb fejlesztés áll még előkészítés alatt: huszonnyolc zebra újul meg, de úgy, hogy környékükön új járda, és lámpacsere is lesz. Jövő év első felében ez a projekt is megvalósul.
1,5 milliárd forintot fordítunk ezekre a projektekre, nem emlékszem hasonlóra az elmúlt 30 évből.
2019-ben Péterffy Attila a gazdaság élénkítését ígérte. Ez megtörtént, a pécsiek adóterheit így csökkenteni tudtuk. Már 2022-ben elindult az adócsökkentés, 2023-ban pedig folytatódott. 2024-ben több száz millióval kevesebb ingatlanadót fognak fizetni a pécsiek. 65 négyzetméterig például egy fillér ingatlanadót sem kell fizetni, azaz Kertváros jelentős részében ez az adófajta megszűnt. Ugyanakkor 150 négyzetméterig is jelentős csökkenést érzékelhetnek majd az adófizetők.
– Voltak azért nehezítő tényezők, adottságok, akadályok bőven. Mondana néhányat?
– Az energiaválság és a covid ellenére sikerült új cégeket idevonzani, másokat pedig meggyőzni arról, hogy maradjanak. A fideszes időszakból nemcsak a tízmilliárdos állami hitel maradt itt adósságként. Az utakban és közművekben is maradt adósság, hiszen ezeknek a felújítását nem végezték el a Páva-érában. Az állami hitelből jövőre fizetjük vissza az utolsó, 1,7 milliárdos részletet. Miután ez megtörténik, a mostaninál is többet tudunk városfejlesztésre költeni.
– Melyek a hosszú távú célok? Mit várnak a 100 város projekttől?
– A stratégiai cél az, hogy a mostaninál is élhetőbb város legyen Pécs. A 100 város program a zöld átállásról szól. Arról, hogy elektromos buszok járjanak, hogy tisztább legyen a levegő, hogy tiszta energiával működjenek a cégek. A projektről jövő év elején, az Európai Bizottságnál döntenek. Folyamatosan nyíló, közvetlen, tehát nem a magyar állam által felügyelt forrásokról beszélünk. A város eddig közel egy milliárdot nyert az Európai Uniótól közvetlenül. Arra készülünk, hogy 2028-at követően az ország már nem kap annyi forrást az EU-tól, mint addig, ezért a városnak több saját bevételre, és több közvetlen uniós pályázati forrásra lesz szüksége. Jó úton vagyunk afelé, hogy ez megvalósuljon. Rövid távon élhetőbb, 5-10 éves távlatban pedig egy gazdagabb város lebeg célként a szemünk előtt.
