Nem mindennapi méretekkel rendelkező, több mint 2000 négyzetméteres gazdasági villaépület „kitakarításának” álltak neki a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Tudományegyetem régészei a Pécs melletti Hosszúheténynél. Egy olyan római kori lelőhelyről beszélünk, amit kivontak a mezőgazdasági művelés alól, és így a mai napig olyan jó állapotban megmaradt, hogy tisztán kirajzolódik az egykori épület alakja.
A Pécs melletti Hosszúheténynél, egész pontosan a régi 6-os számú főút mellett hetek óta dolgoznak a régészek. Egy olyan római kori lelőhely rendbetételén munkálkodnak, amit 80 éve senki nem vizsgált.
– 1940-ben Dombay János, a Janus Pannonius Múzeum első vezetője kezdte meg az ásatást itt. Akkor megállapították, hogy az előkerült épület egy római kori villagazdaság főépülete, de valami oknál fogva ezt nem kutatták tovább – mondja Szabó Máté, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
Újranyitották a lelőhelyet
Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy újra foglalkozzanak a területtel és a mai kor technikájával újra vizsgálják a római kori villagazdaságot.
– Már 3D-ban modellezzük a maradványokat, fémkeresőt is bevetettünk, így sokkal teljesebb képet kaptunk arról, hogy mi lehetett itt – tette hozzá Szabó Máté.
A régész hangsúlyozta: most nem az volt a cél, hogy új leleteket találjanak, hanem, hogy a 80 évvel ezelőtt feltárt, mára bozóttal benőtt és elfeledett területet kicsit rendbe tegyék.
Ligetes park lett egy része
A több hetes megfeszített munka eredménye, hogy a hatalmas épületegyüttes harmada már látszik valamelyest.
– Körülbelül 2-3 éves munka, mire a közel 3000 négyzetméteres, bozóttal benőtt területet megtisztítjuk, és olyan állapotba hozzuk, hogy az akár egy látogatható lelőhely is lehessen – mondta Szabó Máté.
Mindenki számára megismerhető legyen
A közeli Hosszúhetény polgármestere, Csörnyei László szerint egy olyan értékmentés zajlik most, amivel hosszú távon kell számolni.
– Szeretnénk forrást találni arra, hogy látogathatóvá tehessük az egész villagazdaság főépületét és a Dombay-tóig egy római kori tanösvénnyel gazdagítsuk a térséget – mondta Csörnyei László.
A mostani rekultivációs ásatással napokon belül végeznek a régészek és visszatemetik a római kori falmaradványokat földdel, hogy azt megóvják az időjárástól mindaddig, amíg az egészet fel nem tárják.
[su_note note_color=”#ff857a”]A római kori villagazdaság tulajdonosa, aki Sopianae életében is fontos szerepet játszhatott, a főépületben lakhatott, ami körül alakították ki a gazdálkodáshoz szükséges épületeket. A nagyméretű villa közepén egy belső udvar is helyet kapott, a lakó- és tárolóhelyiségek mellett pedig egy, a vendégek fogadására is alkalmas épületszárnyat találunk, ahol a tulajdonos a rangjához illő pompával is elkápráztathatta vendégeit.[/su_note]
