Komoly esély adódott rá, hogy megnyíljon Baranya déli határa: ha Horvátország bekerül a határellenőrzés nélküli Schengen-övezetbe, az megyénk és Pécs számára olyan előnyöket jelentene, amelyeket évtizedek óta nem tapasztalt meg ez a térség.
A napokban Angela Merkel német kancellár és Andrej Plenkovic horvát kormányfő tárgyalt, ezt követően a német vezető bejelentette: támogatják, hogy déli szomszédunk csatlakozhasson a Schengen-övezethez.
[su_box title=”Határtalanul” style=”soft” box_color=”#4e9e49″ radius=”2″]A Schengen-megállapodáshoz tartozó, döntően nyugat- és közép-európai országok között nincs határellenőrzés. Hazánk 2007 óta tagja az övezetnek, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia felé megszűntek a határállomások, többi szomszédunk viszont nem Schengen-tag. A belépéshez természetesen szigorú jogi, rendőri és egyéb elveknek kell megfelelni.[/su_box]
A horvátok pedig folytatják a felkészülést, hogy 2020 első felében csatlakozhassanak a Schengen-övhöz. Persze erről nem a német kancellár, hanem a tagállamok döntenek, de a német vélemény iránymutató lehet. A belépés amúgy kényes ügy, hiszen például Románia és Bulgária előbb csatlakozott az EU-hoz, mint Horvátország, ám – főként korrupciós és jogi hiányosságokra hivatkozva – több ország megvétózta a Schengen-belépésüket.
Kétségkívül érdekes lenne, ha a későbbi EU-tag Horvátország előbb lenne a határmentes öv része, ám az sem kérdés, hogy déli szomszédunk minden szempontból fejlettebb.
De mit hozna ez Baranyának?
Az egyik legtriviálisabb: egy adriai nyaraláshoz vagy eszéki kiránduláshoz meg sem kellene állni a határon. Mondjuk EU-állampolgároknak jelenleg sem több puszta formaságnál a határellenőrzés, a horvát csatlakozás után azonban még ez sem lenne.
A tervezett autópályán sem kellene fékezni, ugyanúgy, mint például a cseh-szlovák vagy a német-osztrák határon. Az M6-os folytatása Ivándárdánál lépheti át a határt, jelenleg a horvátokon a sor: ők is uniós pénzből szeretnék megépíteni a náluk hiányzó szakaszt, ehhez keresik a forrást (a beruházás közös indítása a logikus). Tegyük hozzá, nekik is érdekük volna ez a lépés, ugyanis az A5-ös, jelenleg Eszékig tartó pálya még annyira sem kihasznált, mint az M6-os, hosszú ideig autózhatunk rajta magányosan. A magyar összekötés ennek a sztrádának is forgalmat hozhatna.
De ez a változás nem csak a személy-, hanem a teherforgalmat is érintené: a kamionok is megállás nélkül léphetnék át a határt, ez lényegesen gyorsabb – és bizony a gazdaságban alaptétel: az idő pénz. A horvát Schengen-tagsággal jóval nagyobb ipari-kereskedelmi térség alakulna ki, amely minden bizonnyal élénkítené Baranya megye és Eszék-Baranya zsupánság gazdaságát.
Erre már csak azért is szükség lenne, mert a Baranya Megyei Önkormányzat felmérése szerint jelenleg csupán a forgalom 6,1 százaléka irányul a határ felé. A növeléshez szükség lenne újabb határátkelőkre a jelenlegi három (Beremend, Drávaszabolcs és Udvar) mellett még legalább ennyire. Ugyanakkor a horvát Schengen-belépés révén ez is lényegesen leegyszerűsödne, gyakorlatilag csak útépítésre volna szükség.
A lépés azonban Horvátországra komoly kötelezettséget is ró: jelenleg hazánk védi az EU schengeni határát például a migráció miatt is, ez onnantól kezdve déli szomszédunk felelőssége. Bár az országok indokolt esetben időlegesen el is rendelhetnek belső határvédelmet, a migránsválság kapcsán például Ausztria élt ezzel.
